Lindsay Powell: Germanicus
Róma legnépszerűbb hadvezérének sikerekben gazdag élete és rejtélyes halála
Germanicus Iulius Caesar a rómaiak reménységet jelentette, tőle várták az elveszett szabadságjogaik és a régi dicsőség helyreállítását.
Germanicus, az idősebb Drusus fia merész harcossá, köztiszteletben álló ügyvéddé és elismert művésszé vált felnőtt korára. Augustus unokáját, az idősebb Agrippinát vette feleségül, akitől kilenc gyermeke született, köztük a későbbi császár, Caligula.
Rátermett hadvezérként előbb Illyricumban szolgált, majd elfojtotta a rajnai légiók zendülését, és ő vezette a Germania visszafoglalására indított hadjáratot, ahol üldözőbe vette a rómaiakat Teutoburgnál legyőző Arminiust, és helyreállította a nemzet becsületét. Tiberius császár közel-keleti különmegbízottjaként megkoronázta Armenia uralkodóját, valamint vérontás nélkül a Római Birodalomhoz csatolta Kappadókiát és Kommagénét. 34 évesen, Syriában bekövetkezett titokzatos halála mély gyászba taszította a római világot, és a kora császárkor egyik legnagyobb kirakatperéhez vezetett.
Az idősebb Drususról szóló nagy sikerű életrajzi mű, a Dicsőségre szomjazva szerzője jóvoltából a nagyközönség először olvashat Germanicus életéről, eredményeiről és örökségéről egyetlen kötetbe foglalva.
Lindsay Powell
Germanicus
Róma legnépszerűbb hadvezérének sikerekben gazdag élete és rejtélyes halála
Kiadó: Hajja & Fiai
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 480
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786156429001
Az „ige” vallásos környezetben a Biblia szövegét jelenti. Más összefüggésben azonban lehet a ráolvasás és a mágia szakszava (varázsige). A hagyományos nyelvtanban pedig az ige egy szófaj megjelölése, mely cselekvést, létezést vagy éppen állapotot fejez ki. Könyvemben elsősorban a harmadik jelentésből indulok ki. Az asszír királyfeliratok szövegeiben ugyanis az igék gyakoriságuk alapján tagolják, strukturáljak a cselekmény menetét. Ezeket a szövegeket eddig elsősorban történelmi forrásként értelmezték, melyek nagyformátumú asszír uralkodók dicső hadjáratait beszélik el. Bizonyos igék állandó ismétlődése és strukturáló szerepe azonban arra világít rá, hogy az Asszír Birodalomban – ahol az írni-olvasni tudás amúgy is minimális volt – ezek a szövegek nem a múlt dokumentációját szolgálták (legalább is nem úgy, ahogyan egy 21. századi olvasó első nekifutásra elvárná). A királyfeliratok a korabeli társadalomban mágikus szerepet töltöttek be, mellyel biztosítani akarták a következő hadjáratok sikerét is. Ebből a szempontból az asszír királyfeliratok nyelvtani igéi nem is állnak túl messze a szó első kettő jelentésétől. A szövegek igéi mágikus erővel bírtak, és így – a Bibliához hasonlóan – az asszír világértelmezés eszközei voltak.