Gondolkozz úgy, mint egy görög bölcs
„Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom.”
Szókratész
Szókratészt tekintik a nyugati filozófia kiindulópontjának, akinek gondolatait két tanítványa, Platón és Xenophón műveiből ismerhetjük meg. Fiatal korában elhatározta, hogy önmagára szoborként tekint, melyről a bölcsesség vésőjével fejti le a hamis meggyőződések fölöslegét. Életét Athén ifjúságának tanításával töltötte, és az igazság szakadatlan keresése közben sokszor összetűzésbe keveredett kora „influenszereivel”, a szofistákkal. Tanait, mely számos ember életét változtatta meg, még a koholt vádak alapján rárótt halálos ítélet ellenére sem vonta vissza.
Donald J. Robertson kognitív pszichoterapeuta, miközben végigvezeti az olvasót Hellasz i. e. V. századi történelmén, Szókratész kérdésfeltevésre épülő módszerét sikeresen alkalmazza korunk életvezetési nehézségeire. Mindeközben felhívja a figyelmet az önsegítő irodalom szenvedélyes fogyasztásának következményeire: a trendi elméletektől egy ideig valóban „jobban érezzük magukat”, de hosszabb távon ezektől aligha „leszünk jobban”. Helyette – Szókratész nyomán haladva – inkább azt javasolja, ne külső mércéktől, véleményektől, hiedelmektől függjünk, hanem aknázzuk ki saját belső értékeinket, bölcsességünket, önuralmunkat.
„Amikor túlságosan sokat csüngünk a közösségi médián, és túl erősen hagyatkozunk az önsegítő könyvekre és szakemberekre, azt kockáztatjuk, hogy ugyanolyan elveszett lélek lesz belőlünk, mint amelyről egy másik ókori szerző írt. Az ilyen emberek, miután minden egyes döntésük előtt kikérik a jövendőmondók véleményét, idővel elveszítik az önálló gondolkodásra való képességüket.
Szókratész azt is felismerte, hogy veszélyes az eszünk helyett »a fülünkkel gondolkozni«, ugyanis nem juthatunk el a bölcsességhez úgy, hogy pusztán mások véleményére hallgatunk. A bölcsesség megköveteli, hogy megtaláljuk a saját utunkat az életben, amihez elsősorban arra van szükség, hogy fel tudjuk tenni a lényeges kérdéseket másoknak – és önmagunknak.”
DONALD ROBERTSON: Donald Robertson skót kognitív pszichoterapeuta, filozófus, előadó és tréner, számos könyv szerzője, a Modern Stoicism és az athéni Plato’s Academy Centre szervezetek alapítója és elnöke. Fő törekvése, hogy a klasszikus görög és római filozófiai irányzatok és a pszichoterápia közötti párhuzamokat megtalálja, és beépítse a terápiás gyakorlataiba. Szakterülete a stressz oldása, a szociális szorongás és az önbizalomhiány kezelése. Jelenleg Kanadában él és dolgozik.
Donald Robertson
Gondolkozz úgy, mint egy görög bölcs
Szókratész filozófiája mint életút
Kiadó: Hitel
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 400
ISBN: 9786156702296
Megjelenés időpontja: 2025. február 10.
„A haragos arc nagyon természetellenes, s ha sokszor haragszunk, az arcvonások szépsége belepusztul, és végül is visszavonhatatlanul elmúlik. Próbáld ebből levonni a következtetést, hogy a harag az ész ellen hat. Mert, ha a bűn tudata is megszűnik, mi értelme van még az életnek?” Marcus Aurelius
A sztoicizmusnak nevezett ismeretanyagban találjuk minden idők legkitűnőbb és legidőtálóbb bölcsességeit. A klasszikus korok sztoikusai behatóan tanulmányozták a vágyat, félelmet, rangot, az érzelmeket és sok minden mást, ami több ezer éven át gyötörte az emberiséget, illetve gyötri ma is. Két lábbal a földön álló filozófusok voltak, akik tudásukat arra használták, hogy az átlag embernek segítsenek általa megszabadulni a szenvedéstől és illúzióktól. Tanításaik ugyanolyan érdekesek és hasznosak ma is, mint amikor először papírra vetették őket. Korunk legjobb tanácsai, bárkitől származzanak is, többnyire olyan gondolatok, amiket a sztoikusok már évszázadokkal ezelőtt kimondtak, csak tömörebben és találóbban.
Hogy mi is a szerelem, arról sokan, sok mindent gondoltak az idők során - és amit ma gondolunk róla, annak vajmi kevés köze van ahhoz, amit a reneszánsz kori filozófia gondolt. Tanúság erre ez a kis könyvecske, amelyben Marsilio Ficino, az itáliai quattrocento Platónt újjáélesztő vezéralakja foglalatát adja az újplatonikus szerelemértelmezésnek.
„Az élet önmagában közömbös, de az, hogy hogyan bánsz az életeddel, nem közömbös” (Epiktétosz: Beszélgetések II. 6. 1).
David Fideler
Mint arra magam is rájöttem, a saját halálomon, sőt a hozzám legközelebb állók szintúgy elkerülhetetlen halálán való töprengés egy teljességgel váratlan és erőteljes eredménnyel is járt: mélyebb hálát tudtam érezni minden egyes percért, amit még együtt tölthetünk.”
„Most csak arra tanítalak, hogy ne tartsd magad szerencsétlennek idő előtt, minthogy azok a dolgok, amelyeknek a bekövetkezésétől rettegtél, talán sohasem fognak bekövetkezni, vagy legalábbis egyelőre nem következtek be.” – Seneca
David Fideler – aki főiskolai tanárként az ókori filozófia kutatója – amellett, hogy bemutatja Senecának a barátjához intézett tanácsait, bölcs gondolatait, igyekszik azokat a mai körülményekre alkalmazva még inkább kézzelfoghatóbbá tenni.