Komoróczy Géza: Meddig él egy nemzet
Van-e asszír nemzet, élnek-e még asszírok? Aki ismeri a Közel-Kelet történelmét, tudja, hogy a mai Szíria az egykori Asszír Birodalom nevét viseli; hogy a szír kereszténység egyik ága asszírnak (ajszori) nevezi magát; s bár a XX. században sokukat elüldöztek ősi lakóhelyükről, a szétszórattatásban (Európa, Amerika, Ausztrália) nyelvi-egyházi nemzetként szerveződnek, van költészetük és politikai programjuk. A zsidók fogságának (diaszpora) két évezrede sem bomlasztotta fel a héber Bibliában gyökerező hagyományt, hogy a zsidóság: nép.
Ebben a kötetben Meddig él egy nemzet címmel néhány olyan tanulmányt gyűjtöttem össze, amelyek az ókori Kelet népeinek sorsával foglalkoznak. A nemzet – tág értelemben, mint angolul a nation – történeti látószögében nem örök nemzeteket látunk. Éppen a változás a legfőbb tényező a nemzetek életében: folyamatosan változik a népesség összetétele (genetikailag homogén népek nincsenek), változik a nyelv, változhat a terület, az elnevezés, a vallás, változik vagy váltakozik a többségi és kisebbségi helyzet, sűrűn változnak a politikai határok, a magasabb szintű egység (integráció), amelybe tartoznak.
Felbukkan a tanulmányokban azoknak a neve is, akik tettek valamit a történelemben nemzetük sorsának alakításáért vagy éppen a nemzet fogalmának tisztázásáért: Idrimi és Abdi-Asirta, Ábrahám és Dávid király, Szemiramisz és Nebúkhadreccar, Mar Simún Dinkha és Mar Simún Szulaqa, Moses Mendelssohn és Löw Lipót, Ady Endre és Szűcs Jenő.
Tartalom:
Az ókori Kelet
Új és régi: Mezopotámia az i. sz. első évezred első felében
Állam-történetek: az ókori Kelet és a Biblia világából
Az asszír nemzet: az identitás változásai
A zsidók: nép és ethnikum fogalmáról
Zsidó nép, zsidó nemzet, zsidó nemzetiség
Közösségi autonómia: egy történeti példa
Meddig él egy nemzet? Nemzeti identitás vitáinkhoz
Komoróczy Géza
Meddig él egy nemzet
Kiadó: Kalligram
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 242
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9788081014161
A papírgaluska a XIX. századi iskola egyik enyhébb büntetési formája volt, amikor is a tanulót nem engedték haza ebédelni, hanem benntartották valamilyen külön feladattal. Ebédre (vagy inkább ebéd helyett) volt ilyenkor papírgaluska. Aki magyar fordításban olvassa a klasszikus költőket, az dús lakomára hivatalos. De van, hogy csak papírgaluska jut neki. A fordítás néha magyarról magyarra is nehéz; Vas István például így használta ezt a kifejezést a Horatius-vita során, amelyről kötetünkben sok szó esik: „És most itt a Corvina szép, új, kétnyelvű kiadása: Horatius összes versének vaskos kötete. Mennyi papír, papír a szövegben is! Mert ennek a hatalmas anyagnak, mármint a magyar nyelvűnek, elcsüggesztően túlnyomó része már nem is kétszersült, hanem papírgaluska – megakad a torkunkon.” Nemcsak fordítani nehéz tehát, hanem a fordításokról beszélni is. Kötetünk megkísérli a szembenézést az ókori szövegek magyar fordítástörténetének fontos kérdéseivel, és az ilyen fordításokkal kapcsolatos elméleti, kritikai beszédmódot magát és annak történeti változásait is vizsgálódás tárgyává tenni.
Héliosz minden egyes reggelen újjászületik, hogy az összes halandó életét kegyesen meghosszabbítsa egy-egy újabb nappal. Héliosz újjászületésének misztériuma mégsem áll a görög mitológia fókuszában.
Az ókori Római Birodalom és középkori folytatása, a keresztény Keletrómai Birodalom közel 1500 éven keresztül háborúzott különféle sztyeppei eredetű törzsszövetségekkel. A szarmaták, a hunok, a bolgárok, a szabirok, az avarok, a besenyők, a kunok és a magyarok Konstantinápoly legkeményebb, legkiszámíthatatlanabb harcmodorú ellenfelei közé tartoztak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Keletrómai Birodalom két monumentális falrendszere, a Theodosius-féle, illetve az Anastasius-féle védelmi vonal is egy-egy sztyeppei nép, a hunok, valamint a bolgárok ellen épült fel.
Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527–565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét.
Ezen kötetben első alkalommal tarthatja kezében az olvasó Marcus Tullius Cicero, az ókor – és talán nem túlzás ezt állítani: a világtörténelem – legnagyobb szónokának összes perbeszédeit magyar nyelven!
Seneca nemcsak a római irodalomnak, de az egész világirodalomnak is egyik legnagyobb és legkülönlegesebb alkotója. A legnagyobbak közé azért sorolható, mert a római irodalomnak szinte minden műfajában maradandót alkotott: a lírában, a prózában és a drámában egyaránt.
Egyiptom II. Ramszesz idején. A Nílus-parti ország legnagyobb virágkorát éli. A „Fény Fia" istenként irányítja birodalmát, hatalmas templomokat és palotákat építtet, mellettük minden addig elért vívmány elhalványul. Sok felesége közül csak egy lehet az oldalán hivatalos alkalmakkor: Nefertari, a Nagy Királyi Hitves. Az ő tiszteletére emel a fáraó nagyra becsült Első Építőmestere templomot Dél-Egyiptomban: kőből való emlékművet az örökkévalóságnak. Ramszesz kívánságára Meritamun, a fáraó legidősebb lánya felügyeli Piaj munkáját a helyszínen. A találkozásból szenvedélyes szerelem szövődik Piaj és a Nap lánya között. Senki sem szerezhet azonban tudomást erről, mert csak rátekinteni a hercegnőre már istenkáromlás, nemhogy megérinteni őt. Piaj vésője minden csapásával az ő nevét kalapálja Abu Szimbel királyszobrainak kövébe, és a követ így csendben a szerelmének szenteli. A hataloméhes méltóságok és főpapok világában azonban az ellenérzés és az ármány az úr...
Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?