Vaszilij Sztruve: Az ókori Kelet világából
Három-négyezer éve egész Észak-Európát még szinte áthatolhatatlan erdők borították. Nem voltak sem városok, sem messze elterülő szántóföldek. A gyér lakosság kis településeken húzódott meg a folyóvölgyekben és a tengerparton.
De ugyanekkor Délen és Keleten, a Tigris és Eufrátesz mentén elterülő termékeny földeken (Mezopotámiában), a Nílus völgyében (Egyiptomban), Észak-Indiában, a kínai Huangho-folyó völgyében már fejlett, gazdag kultúra virágzott. Itt már népes, zajos, hatalmas városok épültek: a csodákkal teljes egyiptomi Théba, a kincses Babilon, Ninivé, „az oroszlánbarlang”.
Itt ügyes építőmesterek gyönyörű palotákat, templomokat, síremlékeket emeltek, és az épületeket művészkezek díszítették festményekkel, domborművekkel és szobrokkal. Ezeknek az ősi városoknak a romjai - csodálatos műemlékek, sok-sok különféle felirat, a távoli múlt mind megannyi tanúja - a mai napig megmaradtak.
Vaszilij Sztruve
Az ókori Kelet világából
Fordította: Borzsák István
Kiadó: Művelt nép
Kiadás éve: 1956
Oldalszám: 260
Van-e asszír nemzet, élnek-e még asszírok? Aki ismeri a Közel-Kelet történelmét, tudja, hogy a mai Szíria az egykori Asszír Birodalom nevét viseli; hogy a szír kereszténység egyik ága asszírnak (ajszori) nevezi magát; s bár a XX. században sokukat elüldöztek ősi lakóhelyükről, a szétszórattatásban (Európa, Amerika, Ausztrália) nyelvi-egyházi nemzetként szerveződnek, van költészetük és politikai programjuk. A zsidók fogságának (diaszpora) két évezrede sem bomlasztotta fel a héber Bibliában gyökerező hagyományt, hogy a zsidóság: nép.