Kerényi Károly: A Nap leányai
Héliosz minden egyes reggelen újjászületik, hogy az összes halandó életét kegyesen meghosszabbítsa egy-egy újabb nappal. Héliosz újjászületésének misztériuma mégsem áll a görög mitológia fókuszában.
Kerényi Károly (1897-1973) szerint nem Zeusz, hanem Héliosz és Hádész alkotják azt a tengelyt, melyre a görögök világképe épül, mely így legyőzheti az élet és halál, nappal és éjszaka, jó és rossz ellentétét. E két férfipólus között bontakoztatják ki a Nap leányai is hatalmukat: a varázserejű, sötét jellemű Kirké, Médea és Nemezisz, illetve ellenpontjaik, a fénylő Héra és Aphrodité. Kerényi feltárja tetteik rejtett logikáját, és kibogozza azokat a szálakat, melyek közöttük szövődtek. Nem a hűvös távolból szemléli az antik világ absztrakcióktól mentes gondolkodását, inkább bejárja a mítikus-élő alakok szerteágazó kapcsolatainak álomszerű labirintusát.
A szerző mély érzelmekről tanúskodó prózája segíti az Olvasó elmerülését a mítikus gondolkodás varázslatos, s mégis szigorú rendszertanában.
Kerényi Károly
A Nap leányai
Gondolatok a görög istenekről
Fordította: Tóth Zoltán
Kiadó: Szukits
Kiadás éve: 2003
Oldalszám: 174
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9639344567
Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.
Gyönyörű történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…
Lauren J. A. Bear a görög mitológia egyik híres történetét újramesélő regényében az olümposzi istenségek bántalmazóak, közönségesek és rosszmájúak, míg a halandók – általában nők – az istenek halálos cselvetéseinek következményeit szenvedik el.
A szerelem istene végre méltó ellenfelére talált?
Ebben a varázslatos gyűjteményben Charlotte Higgins kultúránk néhány örök érvényű történetének újraértelmezését adja. Olvashatunk a teremtésről, a trójai háború előzményeiről és utóhatásairól, szerelemről és vágyakozásról, pusztító erejű istenekről és a nekik kiszolgáltatott halandókról, fantasztikus lényekről és leleményes boszorkányokról. Szélsőségekkel teli világukban az emberek mindennapjainak része az erőszak. Sok korábbi mítoszgyűjteménytől eltérően ezúttal a női szereplők kerülnek a középpontba – Athéné, Helené, Kirké, Pénelopeia és mások szövik ezeket a történeteket gazdag motívumú, elképzelt faliszőnyegekké. A térben és időben távoli események aktualitásukból mit sem veszítettek, segítségükkel, mint egy lencsén át, tisztábban láthatjuk a saját korunkat is.
Apollóniosz Rhodiosz
Végül Héraklész és Orpheusz segítségét is igénybe véve, szörnyeket és ellenséges királyokat legyőzve sikerült megszerezni a kincset.
