A tűz napja - Pompeji regénye
Pompeji, 79 ősze. Egy ara az esküvőjére készül; a kiszolgált katona a tulajdonában álló gladiátor mindkettőjük sorsát eldöntő harcára; két fiatal lány napi küzdelmét vívja a létfenntartásért, míg az előkelő, fiatal feleség gyermekét várja családja körében. A város lakói, mint bármelyik másik napon, dolgoznak, játszanak, hajszolják az élvezeteket, és senki sem hallgat Sabinusra, aki növekvő aggodalommal figyeli az egyre gyakoribb rengéseket.
Aztán a hegy felrobban. A mennydörgő Vesuviusból apró kövek záporoznak, forró, fojtó hamuval szórja meg a várost. Menekülők áradata önti el a túlélést jelentő kapukhoz vezető utakat, mások a maradás mellett döntenek. Az utókor ismeri a történet tragikus végét – de milyen lehetett ezen a napon pompejinek lenni?
Michelle Moran, a Kleopátra lánya c. bestseller szerzője így ajánlja az olvasók figyelmébe a könyvet:
"A tűz napjában az általam olvasott legtehetségesebb szerzők közül hatan megpróbálják életre kelteni ezeket az embereket és még egy sor másikat, e valaha virágzó településsel, a párviadalok, a szex és a szerencsejátékok városával együtt. A regény mind a hat részét más-más szerző írta, s mindegyikük önmagában is teljes történetet mesél el. De mivel a cselekményük összefonódik, magával ragadó elbeszélés kerekedik egy város végzetéből, ahol a gladiátorok arénáiban, a templomokban, a bordélyházakban és a fogadókban jól megfért egymás mellett a spiritualitás és az istenkáromlás, a nyomor és a fényűző gazdagság."
Stephanie Dray – Ben Kane – E. Knight – Sophie Perinot – Kate Quinn – Vicky Alvear Shecter
A tűz napja
Hat szerző története patríciusokról és rabszolgákról, harcosokról és politikusokról, latrokról és hősökről, akik a végzetes napon keresztezik egymás útját
Kiadó: I.P.C.
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 382
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636355906
Révay József
A napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Ezen könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.
Kosztolányi Dezső
A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
versszakot.
Lion Feuchtwanger
A hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára… A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Simon Scarrow
Az a szóbeszéd járja, hogy a Róma uralmát elméletileg elfogadó törzsek között nyugtalanság ütötte fel a fejét, Londinium pedig egyenesen veszélyesebb helynek tűnik, mint Róma. A frissen leszerelt Macrónak hiányoznak a bajtársai és a csaták. Ám minden bátorságára és harci tudására szüksége lesz ahhoz, hogy túlélje a rá váró megpróbáltatásokat.
Kapa Mátyás
Az egyes kötetek a világtörténelem egy-egy sorsfordító eseményét dolgozzák fel az ókori Róma korszakától napjainkig. Az időben egymástól távoli cselekmények összefüggő láncolatot alkotnak, ahol a kontinuitást két dolog biztosítja. Egyrészt összekapcsolja az egyes történeteket az a körülmény, hogy valamennyi ismert történelmi esemény mögül – a félhomályból – ismeretlen gazdasági-, társadalmi-, politikai- folyamatok, összeesküvések sejlenek elő. Másrészt a különböző történelmi korokban újra és újra ugyanazon családok leszármazói bukkannak fel úgy, hogy a sors mindig másféle, ámde meghatározó szerepet szán nekik.
A Félhomály sorozat első kötete a Római hajnal címet viseli. A kalandos események Róma alapítását követő hetedik században zajlanak. Egy tehetséges, becsvágyó ifjú testvérpár – tekintélyes apja örökségét és saját tehetségét is felhasználva – megpróbálja átalakítani a válság tüneteit mutató Római Köztársaságot. Fő céljuk, hogy egy régi törvény felújítása révén korlátozzák az előkelők által birtokolt földek nagyságát, és földhöz juttassák a nincsteleneket. Titkos szövetségek, rejtélyek, demagógia, ármány, hűség és árulás mozgatják az eseményeket, a következmények pedig zűrzavar, utcai harcok, vér és a hatalmi viszonyok átrendeződése. De vajon valóban minden az aminek látszik…?
Edward Bulwer-Lytton
A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert.
A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi.
A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.