David Gibbins: Total War Rome – Karthágónak vesznie kell
Karthágó Kr.e. 146 – „Scipio Fabius vállára tette a kezét. Míg újra nem találkozunk barátom. Ebben a világban vagy a következőben.”
Ez Fabius Petronius Secundus római legionárius és centurio, valamint hadvezére, Scipio Aemilianus felemelkedésének története. Mely a Nagy Sándor birodalmát megpecsételő, makedónok ellen vívott első csatától, végigvezet minket, az Észak-Afrikára kiterjedő véres háborúig, majd Karthágó ostromáig.
Scipio sikerei csodálatot és tiszteletet váltanak ki, de egyben kapzsiságot és féltékenységet is szülnek legszorosabb szövetségeseitől legelkeseredettebb ellenségeiig. És ott van még Julia is, a Caesar családból a kiszámíthatatlan lány, aki Scipiót szereti, de annak vetélytársával, Paulusszal jegyezték el , aki csúf viszály kiváltója lesz.
Végül Scipiónak csak egyetlen kérdésre kell majd válaszolnia: mi mindent képes feláldozni a látomásért, amit Rómáról alkotott?
David Gibbins
Total War Rome – Karthágónak vesznie kell
Kiadó: PlayON
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 400
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789638962232
2019. október 13-án avatták szentté a 19. század egyik legnagyobb vallásos gondolkodóját, John Henry Newmant. Az ész és hit harmóniájának eleven képviselője volt egy olyan korban, amikor ezek ellenmondása szinte dogmája volt a közvéleménynek. Művei az angol irodalom remekművei közé tartoznak, irodalmi munkássága rendkívül nagyméretű.
Az ókort népszerűsített formában feldolgozó tudós-író elbeszéléskötete tíz történetet tartalmaz. Az elbeszélések időrendi és földrajzi értelemben egyaránt átfogják szinte az egész római birodalmat. Az első történet i. e. 404-ben játszódik, s egy ókori olümpiasz képe bontakozik ki belőle, az utolsó – a Tűzfolyam című – i. sz. 79-ben, s a Vezúv pusztító kitörését éljük át benne Herculaneumban. A közbülső elbeszélések részint Rómában, részint Egyiptomban játszódnak, s Ciceróval, Horatiusszal, Julius Caesarral, Cleopatrával stb. ismertetik meg az olvasót.
Mika Waltari történelmi regényeinek sorozatában most az etruszk Lars Turms mondja el utazásokban és izgalmas kalandokban bővelkedő életét. Vezetésével időszámításunk előtt az V. században szemtanúi lehetünk a ladéi görög-perzsa tengeri csatának, majd bejárjuk az Égei-tenger fontosabb szigeteit, a korabeli Szicília városait, az utolsó királyától megszabadult Rómát és az etruszk városállamokat. Bepillantunk a görögök és a föníciaiak, a szikánok és az elümiaiak, a rómaiak és az etruszkok mindennapi életébe, hagyományaiba és hitvilágába. Izgalmas, drámai és mulatságos történetek közepette tirannusokkal és hadvezérekkel, kalózokkal és kalmárokkal, bölcselőkkel és művészekkel, papokkal és jósnőkkel ismerkedünk meg. Távoli kor alig ismert vagy merőben ismeretlen világa tárul elénk minden apró részletével, történelmi hitelességgel, s az örök emberi erényekkel és gyarlóságokkal. Változatos kulisszák között pereg a cselekmény váratlan fordulatokkal, lenyűgöző áradatban.
Pompeji, 79 ősze. Egy ara az esküvőjére készül; a kiszolgált katona a tulajdonában álló gladiátor mindkettőjük sorsát eldöntő harcára; két fiatal lány napi küzdelmét vívja a létfenntartásért, míg az előkelő, fiatal feleség gyermekét várja családja körében. A város lakói, mint bármelyik másik napon, dolgoznak, játszanak, hajszolják az élvezeteket, és senki sem hallgat Sabinusra, aki növekvő aggodalommal figyeli az egyre gyakoribb rengéseket.
Révay József
A napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Ezen könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.
Kosztolányi Dezső
A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
versszakot.
Lion Feuchtwanger
A hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára… A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Simon Scarrow
Az a szóbeszéd járja, hogy a Róma uralmát elméletileg elfogadó törzsek között nyugtalanság ütötte fel a fejét, Londinium pedig egyenesen veszélyesebb helynek tűnik, mint Róma. A frissen leszerelt Macrónak hiányoznak a bajtársai és a csaták. Ám minden bátorságára és harci tudására szüksége lesz ahhoz, hogy túlélje a rá váró megpróbáltatásokat.
Kapa Mátyás
Az egyes kötetek a világtörténelem egy-egy sorsfordító eseményét dolgozzák fel az ókori Róma korszakától napjainkig. Az időben egymástól távoli cselekmények összefüggő láncolatot alkotnak, ahol a kontinuitást két dolog biztosítja. Egyrészt összekapcsolja az egyes történeteket az a körülmény, hogy valamennyi ismert történelmi esemény mögül – a félhomályból – ismeretlen gazdasági-, társadalmi-, politikai- folyamatok, összeesküvések sejlenek elő. Másrészt a különböző történelmi korokban újra és újra ugyanazon családok leszármazói bukkannak fel úgy, hogy a sors mindig másféle, ámde meghatározó szerepet szán nekik.
A Félhomály sorozat első kötete a Római hajnal címet viseli. A kalandos események Róma alapítását követő hetedik században zajlanak. Egy tehetséges, becsvágyó ifjú testvérpár – tekintélyes apja örökségét és saját tehetségét is felhasználva – megpróbálja átalakítani a válság tüneteit mutató Római Köztársaságot. Fő céljuk, hogy egy régi törvény felújítása révén korlátozzák az előkelők által birtokolt földek nagyságát, és földhöz juttassák a nincsteleneket. Titkos szövetségek, rejtélyek, demagógia, ármány, hűség és árulás mozgatják az eseményeket, a következmények pedig zűrzavar, utcai harcok, vér és a hatalmi viszonyok átrendeződése. De vajon valóban minden az aminek látszik…?