Az afgán hadjárat
Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.
A hadjárat történetét Matthaiosz, egy fiatal makedón katona elmeséléséből ismerhetjük meg, aki a marcona veteránok mellett megtapasztalja a háború, az afgánok és a bajtársak barbárságát, de közben megismeri a szerelmet is egy afgán lány oldalán.
Remek történelmi regény, amely lebilincselő drámaisággal és valósághűen ábrázolja a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok küzdelmeit. A múltbéli események mintha a napjainkban zajló háborús konfliktusok borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a helybélieket.
Steven Pressfield népszerű történelmi témák, köztük az ókori háborúk sikeres regényírója. A tűz kapui és A háború hullámai mellett a második világháború idején játszódó modernkori regénye, a Vadászat Rommelre is nagy sikert aratott a háborús történetek kedvelői körében.
Steven Pressfield
Az afgán hadjárat
Kiadó: Aquila
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 240
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636795832
Velleius Paterculus az egyetlen kortárs római szerző, aki beszámol Augustus és Tiberius császárok koráról. Műve a Historia Romana, Róma történetének rövid áttekintése világtörténeti összefüggésbe ágyazva, melynek legértékesebb része saját korának bemutatása. Szerzője Tiberius, a későbbi császár katonai parancsnokaként nagyon is jól értesült, számos lényeges körülményt jobban átlátott, mint a korról később beszámoló görög vagy római történetírók. A Historia Romana tehát a principatus kezdeti időszakának fontos forrása és a politikai történet mellett művelődés- és irodalomtörténet is. Történetírói szemlélete értelmében kiemeli a személyiség szerepét, de olyan fontos epizódokat is ismertet, amelyek a korszak megítélésében jelentősek.
Ez az antológia ókori és modern dokumentumokat tartalmaz egy alig ismert ókori világbirodalomról, Párthiáról.
Xenophón két műve az irodalom két ellentétes pólusán helyezkedik el: a Kürosz nevelkedése utópisztikus fejedelmi tükör, az Anabázis véres valóságú dokumentum. Kürosz, a bölcs uralkodó példaképe a görög humanizmus, a szókratészi tanítások jegyében él és gondolkodik, eszménye az igazság, a becsület, az emberszeretet, a jóság. Az Anabázis (tízezer görög kalandos visszavonulásának története egy idegen érdekekért folytatott s elvesztett, távoli csatából) világát ezzel szemben jogtalanság, erőszak, árulás, gyilkolás jelzi. A mai ember, aki eszme és valóság ellentétét annyiszor érezhette a tulajdon bőrén is, nem fogja idegennek találni Xenophón világát, amelyben ideológia és gyakorlat oly tragikus ellentmondásba került egymással.
Ürögdi Györgyöt nem kell bemutatni, hisz számos nagy közönségsikert aratott népszerű ókori történeti munka szerzője. Ebben a művében a magát nagy művésznek tartó, de véres bűnökkel, botrányokkal beszennyezett uralkodó, Nero életét és korát mutatja be a szerző az olvasónak.
1907 januárjában egy addig ismeretlen sírt tártak fel az egyiptomi Királyok Völgyében. Az egyiptomi királyi sírkamrák közül egy sem hasonlított az újonnan felfedezetthez. A sír fel volt dúlva, a falakról levakarták a hieroglif szövegeket, a múmiát tartalmazó koporsó fedele el volt mozdítva és megrongálva. Egy átlagember számára nyilvánvaló lett volna, hogy a századok során sírrablók jártak a helyiségben, a tudósok azonban megállapították, a zár több mint 3500 éve sértetlen volt és a Kr.e. 15.századból származik, a reformer fáraó, Ehnaton idejéből. A vizsgálatok kiderítették, hogy az ismeretlen múmia Szemenkháré fáraóé, aki Ehnaton veje és utóda, valamint Tutanhamon testvére volt. A kutatások során a tudósok egyre több megválaszolatlan kérdéssel találkoztak, kiderült az is, hogy világszerte leghíresebb egyiptomi lelet, Tutanhamon halotti maszkja tulajdonképpen Szemenkhárénak készült. Miként volt lehetséges, hogy az évezredek óta többistenhitű Egyiptom Ehnaton fáraó hatására egyik pillanatról a másikra monoteistává vált? Vajon lehetett e köze a zsidóságnak Egyiptom új hitéhez? Valóban létezett-e a bibliai Mózes, és ha igen, nem ő volt-e Ehnaton fáraó eltűnt testvére, Tuthmózisz? Létezett-e a legendás Atlantisz? Ezekre a kérdésekre keres választ Graham Phillips izgalmas történelmi ismeretterjesztő könyve.
A bibliai és egyiptomi történelem ezen újraértelmezése drámai – régészeti és írásos forrásokból származó – bizonyítékokat tár elénk arra vonatkozóan, miszerint az ószövetségi Mózes próféta és a forradalmi eszméket valló Ehnaton egyiptomi fáraó egy és ugyanazon személy volt.
A füzet a Magyar Nemzeti Múzeum római császárkori gyűrűiből és fibuláiból mutat be válogatást (i. sz. 1-4. század). Ezek a tárgyak az ásatások gyakori leletei: a római kézműipar, az ötvösök és gemmavésnökök magas technikai tudásáról tanúskodnak, egyben elsőrangú források a római civilizáció megismeréséhez. A korabeli ruhák, az öltözet pusztulása miatt ezek a maradandó anyagból készült tárgyak - az ábrázolások mellett - a római viselet fontos emlékei.
A minket körülvevő állatvilág csodái vagy furcsaságai minden korszakban izgatták az emberi képzeletét. Nem volt mentes e kíváncsiságtól a bizánci kor sem, melynek írói szívesen gyűjtötték össze mindazt az információt, ami a távoli tájak mesés lényeiről, például a főnixről, a „tevepárducról” vagy az elefántról eljutott hozzájuk. Ugyanilyen érdeklődéssel és szeretettel figyelték közvetlen környezetük hétköznapi állatainak szokásait, viselkedését is. E kötet szerzői a bizánci világnak ezt az oldalát széleskörű zoológiai, irodalmi, művészettörténeti ismeretekkel fűszerezve mutatják be s kalauzolnak végig ezen a rég letűnt világon. A magyarázatokat olyan eredeti irodalmi művekből vett idézetek színesítik, amelyek nagy része még sohasem volt magyar nyelven olvasható. A bizánci szerzők beszámolói ritkán tudományosak, keveset őriztek meg az antik görög zoológia eredményeiből, ám annál érdekesebbek és értékesebbek kultúrtörténeti szempontból. E munkában csaknem minden olyan műfajról szó esik, amelyben szerepet kapnak az állatok. A vadászati vagy állattartási útmutatók mellett olvashatunk bizánci mese- és álmoskönyvekből vett szemelvényeket, Indiát és Afrikát megjárt szerzőktől ránkmaradt fantasztikus útleírásokat, vagy állatokat is megtérítő szentek történeteit.
Rendkívül izgalmas kalandregény Septimius Severus császár uralkodása alatt. Talán így lehetne a legrövidebben – és hozzá kell tennem – a legsemmitmondóbban jellemezni Révay József alkotását. Hiszen ezzel még semmit nem mondtam el róla!