Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből
„Az élet önmagában közömbös, de az, hogy hogyan bánsz az életeddel, nem közömbös” (Epiktétosz: Beszélgetések II. 6. 1).
A sztoikus etika iránt az utóbbi évtizedekben világszerte egyre intenzívebb érdeklődés mutatkozik. Ez érzékelhető a hazai könyvkiadásban is: Seneca és Epiktétosz műveit, valamint Marcus Aurelius Elmélkedéseinek új fordítását nagyon jól fogadta az olvasóközönség.
Kötetünk kilenc sztoikus etikai témájú tanulmányt tartalmaz. „Az antik filozófus belső szabadsága” és „A sztoikus etika időszerűsége” című tanulmány a személyiség integritásával foglalkozik, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a morális viselkedésnek és cselekvésnek. „A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája” eredetileg az Epiktétosz összes művei című kötet utószavaként íródott, és szándéka szerint a filozófus teljes etikai elméletét mutatja be. „A sztoikus etika epiktétoszi reformja” azt mutatja meg, hogy Epiktétosz etikai tanítása – a közhiedelemmel ellentétben – jelentős új gondolatokat és eljárásokat kínál a régebbi sztoikus doktrínához képest. „Az epiktétoszi narratíva” azt fejtegeti, hogy az emberrel megtörténő események hogyan válnak tudatosan megélt élményekké, és hogyan kell ezeket etikai szempontból helyes módon elemeznünk és kezelnünk. „A személyes gondviselés Epiktétosz morálfilozófiai tanításában” a filozófus etikai és teológiai szempontból is centrális jelentőségű fogalmának, a gondviselésnek a tartalmát elemzi. „A sztoikus oikeiószisz platóni eredetéről” azt mutatja be, hogy a szelf fogalma hogyan alakul ki Platón elméletében és hogyan válik a sztoikus gondolkodás egyik alapfogalmává. A „Marcus Aurelius Antoninus Philosophus” a filozófus-császár alakját és művét helyezi új megvilágításba. „Az epiktétoszi etika előzményei: Arisztón, Bión, Telész” című tanulmány a három filozófus fennmaradt töredékeinek magyar fordítását tartalmazza, és ezek szövegének elemzésével érvel amellett, hogy Epiktétosz tanításának több olyan eleme, amely eltér az ortodox sztoikus doktrínától, ezeknek a Kr. e. 3. századi gondolkodóknak a gondolataival rokon.
Steiger Kornél
Tanulmányok a sztoikus etika köréből
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 204
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635560325
Adorjáni Zsolt
David Fideler
Mint arra magam is rájöttem, a saját halálomon, sőt a hozzám legközelebb állók szintúgy elkerülhetetlen halálán való töprengés egy teljességgel váratlan és erőteljes eredménnyel is járt: mélyebb hálát tudtam érezni minden egyes percért, amit még együtt tölthetünk.”
„Most csak arra tanítalak, hogy ne tartsd magad szerencsétlennek idő előtt, minthogy azok a dolgok, amelyeknek a bekövetkezésétől rettegtél, talán sohasem fognak bekövetkezni, vagy legalábbis egyelőre nem következtek be.” – Seneca
David Fideler – aki főiskolai tanárként az ókori filozófia kutatója – amellett, hogy bemutatja Senecának a barátjához intézett tanácsait, bölcs gondolatait, igyekszik azokat a mai körülményekre alkalmazva még inkább kézzelfoghatóbbá tenni.
Kent R. Weeks
„Kent Weeks története a Királyok Völgye legnagyobb ismert sírjának felfedezéséről és feltárásáról, valamint annak az ősi egyiptomi történelemmel való kapcsolatáról, igazán lenyűgöző alkotás – egy kalandos történet, amely egyszerre magával ragadó és tudományos.” Hugh Downs
Hegedüs Géza
Finály Henrik
Ürögdi György
Ürögdi Györgyöt nem kell bemutatni, hisz számos nagy közönségsikert aratott népszerű ókori történeti munka szerzője. Ebben a művében a magát nagy művésznek tartó, de véres bűnökkel, botrányokkal beszennyezett uralkodó, Nero életét és korát mutatja be a szerző az olvasónak.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Mihályi Gábor
TARTALOM
Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
ELŐSZÓ (Szőnyi György Endre)
ITÁLIA ÉS RÓMA
A VÁROSOK VÉDELMÉTŐL A BELSŐ TEREK VÉDELMÉIG
ÉPÍTÉSZET
Philip Matyszak
,,Milyen okos könyv! Egy-egy órára, éjféltől éjfélig az ókori Róma lakóinak lábnyomában járunk, a fürdőfelügyelőktől a Vesta-szűzeken, a mosónőkön, az ügyvédeken át a szexmunkásokig és még tovább - ez a könyv átélhető ízelítőt ad az élő történelemből, és lehetővé teszi, hogy a régmúlt tipikus városlakóinak fejével gondolkodjunk."
