Moses I. Finley: Odüsszeusz világa
Moses I. Finley (1912-1986) Az ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, s az antik gazdaság és történelem professzora volt Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.
o o o
A nagy feltűnést és sok vitát kiváltó magyar nyelven is kiadott nevezetes könyv - s szerző saját meghatározása szerint -, az Iliász és Odüsszea alapos olvasatán alapuló társadalomrajz, amelynek felvázolásakor más társadalmak tanulmányozása segített értelmezni a költemények homályos pontjait".
A szerző, Polányi Károly tanítványa és az antikvitás kitűnő kutatója a homéroszi eposzokat kétségtelenül szinte segédeszközül használta a bronzkor, az archaikus görög társadalom vizsgálatához. Ehhez előbb tanulmányoznia kellett az orális költészet alkotói technkáját, könyvének első két fejezetében ennek összehasonlító vizsgálatára tesz kísérletet (Odüsszeusz és a görögök, Énekmondók és héroszok). További fejezeteiben - az eposzokra mint sajátos szociológiai forrásanyagra támaszkodva - megállapítja, hogy maga az elbeszélés nem a mükénéi hagyományokban, hanem a mükénéi civilizáció összeomlását követő úgynevezett Sötét Kor hagyományaiban gyökerezik, és a lehetőségek adta határokon belül rekonstruálja a kor társadalmi struktúráját, intézményeit, értékrendszerét.
Legújabb kutatásainak eredményeiről a könyvhöz fűzött két Függelék-ben számol be, ami viszont a könyvtáros számára különösen fontos: a könyv Bibliográfiai esszé című zárófejezetében értékelő-összekötő szöveggel gazdagított kalauzt ad a homéroszi eposzokról szóló könyvtárnyi irodalom legújabb - elsősorban angolszász - műveiben való eligazodáshoz. A műnek ezért is (meg persze önnön értékei miatt is) a tájékoztatási állományban van helye.
https://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0590
Moses I. Finley
Odüsszeusz világa
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1985
Oldalszám: 306
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 963073611x
jó állapotú antikvár könyv
Tegyey Imre néhány évvel ezelőtt különleges ajándékkal lepte meg kollégáit és egykori kedves tanítványait: egy saját tervezésű borítóval ellátott DVD-tokba rejtett adathordozón egy több mint ötszáz oldalas kötetet találhattunk, mely a köztiszteletnek örvendő Tanár úr válogatott tanulmányait tartalmazta.
A görög mitológiából jól ismert Thészeusz és a Minótaurosz történetének igéző újramesélése.
Cs. Szabó László (1905–1984) Római muzsikája műfajilag összetett könyv: három esszéből és három naplóból áll. Az esszék Vergiliusról és Horatiusról szólnak, egy II. Szilveszter pápa portréját rajzolja meg; a három napló 1963-ból, ’68-ból és ’69-ből való. A személyes vallomások az elhunyt élettárs emlékéhez kapcsolódnak: hol a gyász, a hiány kifejezésével, hol a múlt örökségével számot vető létösszegzés bölcseleti igényével. Önértelmező sorokkal szemléltetve mindezt: „Rómáról és egy halottról szól. Arról, hogy amióta meghalt, miképp hat rám, a valamikori meghalóra mindnyájunk örök Rómája, amelyet együtt szerettünk. S hogyan hatok én Róma feltámasztó hatása alatt a halott ragaszkodó szellemére s ő az enyémre, hogyan élünk együtt.”
Egyiptomra régóta úgy tekintünk, mint a templomok, sírkamrák és piramisok világára, amely ország népének rögeszméje volt a halál. De valósághű ez az egyiptomi társadalomról festett kép? A fáraók népe részletes tanulmánnyal szolgál az egyiptomi emberek életéről, hitéről és teljesítményeiről tíz mesterség, szakma és hivatás vizsgálata alapján, amelyek a társadalom minden rétegét magukban foglalják a földművelő paraszttól magáig a királyig.
„Ez a király (ti. Nagy Sándor) rövid idő alatt nagy tetteket hajtott végre: vele született bátorságának és intelligenciájának köszönhetően nagyszerű tetteivel felülmúlta az összes többi királyt, akiknek csak az idők kezdetétől fennmaradt az emléke. Tizenkét év alatt ugyanis Európa nagy részét s csaknem egész Asiát leigázta, s méltán tett szert olyan dicső hírnévre, mint a régi hérósok és félistenek.”
„Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom.”
Mi köze van egymáshoz a 2008-ban kirobbant globális gazdasági válságnak, az ókori Római Köztársaság földbirtokviszonyainak, a Frank Birodalom felosztásának, a keresztes háborúknak, a reformációnak és az amerikai függetlenségi háborúnak? Semmi! Vagy mégis? A Félhomály című kalandregény-sorozat által bemutatott szövevényes történet szerint igenis van összefüggés ezen történelmi események között! Lehetséges-e, hogy az ismert történések mögött titkok, rejtélyek állnak? Lehetséges-e, hogy a történelem folyását a világ eseményeinek egyszerű szemlélői számára láthatatlan, megismerhetetlen folyamatok, döntések, érdekek, motivációk – ha úgy tetszik összeesküvések mozgatják? Bizony lehetséges, sőt A regénysorozatban feldolgozott történet-folyam nagyobbik része vitathatatlan történelmi tény, míg a fennmaradó kisebbik rész a képzelet szüleménye. Ezen utóbbiak merész, de logikus feltételezések, és valójában nem állítható határozottan, hogy azok a valóságban bizonyosan nem így történtek.
Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.
Karthágó Kr.e. 146 – „Scipio Fabius vállára tette a kezét. Míg újra nem találkozunk barátom. Ebben a világban vagy a következőben.”