Jennifer Saint: Ariadné
A görög mitológiából jól ismert Thészeusz és a Minótaurosz történetének igéző újramesélése.
A félelmetes Minósz király lányai, Ariadné és a húga, Phaidra a krétai palota alatti labirintusba zárt Minótaurosz patadobogását és üvöltését hallgatva nő fel. A szörny – Minósz legnagyobb szégyene és egyben Ariadné öccse – minden évben vért követel.
Amikor Thészeusz, Athén hercege áldozatként Krétára érkezik, Ariadné beleszeret. De azzal, hogy segít Thészeusznak megölni a Minótauroszt, elárulja a családját és az otthonát, és Ariadné pontosan tudja, hogy a világot szeszélyes istenek uralják – ha az ember magára vonja a figyelmüket, mindene odaveszhet.
Vajon elhozhatja-e Ariadné számára a boldogságot, ha elárulja Krétát Thészeuszért egy olyan világban, ahol a nők nem többek a befolyásos férfiak bábjainál? Vagy végül ő is áldozatul esik a szeretett férfi becsvágyának?
Az Ariadné az egyik legismertebb görög mítosz elfeledett nőalakjainak ad hangot, és elmeséli, miféle erőről tettek tanúbizonyságot a haragos, dacos istenekkel szemben. Gyönyörűen megírt, magával ragadó, kivételes kötet.
Hagyd, hogy magával ragadjon!
Jennifer Saint
Ariadné
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2023
Oldalszám: 400
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635610501
Cs. Szabó László (1905–1984) Római muzsikája műfajilag összetett könyv: három esszéből és három naplóból áll. Az esszék Vergiliusról és Horatiusról szólnak, egy II. Szilveszter pápa portréját rajzolja meg; a három napló 1963-ból, ’68-ból és ’69-ből való. A személyes vallomások az elhunyt élettárs emlékéhez kapcsolódnak: hol a gyász, a hiány kifejezésével, hol a múlt örökségével számot vető létösszegzés bölcseleti igényével. Önértelmező sorokkal szemléltetve mindezt: „Rómáról és egy halottról szól. Arról, hogy amióta meghalt, miképp hat rám, a valamikori meghalóra mindnyájunk örök Rómája, amelyet együtt szerettünk. S hogyan hatok én Róma feltámasztó hatása alatt a halott ragaszkodó szellemére s ő az enyémre, hogyan élünk együtt.”
Egyiptomra régóta úgy tekintünk, mint a templomok, sírkamrák és piramisok világára, amely ország népének rögeszméje volt a halál. De valósághű ez az egyiptomi társadalomról festett kép? A fáraók népe részletes tanulmánnyal szolgál az egyiptomi emberek életéről, hitéről és teljesítményeiről tíz mesterség, szakma és hivatás vizsgálata alapján, amelyek a társadalom minden rétegét magukban foglalják a földművelő paraszttól magáig a királyig.
„Ez a király (ti. Nagy Sándor) rövid idő alatt nagy tetteket hajtott végre: vele született bátorságának és intelligenciájának köszönhetően nagyszerű tetteivel felülmúlta az összes többi királyt, akiknek csak az idők kezdetétől fennmaradt az emléke. Tizenkét év alatt ugyanis Európa nagy részét s csaknem egész Asiát leigázta, s méltán tett szert olyan dicső hírnévre, mint a régi hérósok és félistenek.”
„Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom.”
Mi köze van egymáshoz a 2008-ban kirobbant globális gazdasági válságnak, az ókori Római Köztársaság földbirtokviszonyainak, a Frank Birodalom felosztásának, a keresztes háborúknak, a reformációnak és az amerikai függetlenségi háborúnak? Semmi! Vagy mégis? A Félhomály című kalandregény-sorozat által bemutatott szövevényes történet szerint igenis van összefüggés ezen történelmi események között! Lehetséges-e, hogy az ismert történések mögött titkok, rejtélyek állnak? Lehetséges-e, hogy a történelem folyását a világ eseményeinek egyszerű szemlélői számára láthatatlan, megismerhetetlen folyamatok, döntések, érdekek, motivációk – ha úgy tetszik összeesküvések mozgatják? Bizony lehetséges, sőt A regénysorozatban feldolgozott történet-folyam nagyobbik része vitathatatlan történelmi tény, míg a fennmaradó kisebbik rész a képzelet szüleménye. Ezen utóbbiak merész, de logikus feltételezések, és valójában nem állítható határozottan, hogy azok a valóságban bizonyosan nem így történtek.
Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.
Karthágó Kr.e. 146 – „Scipio Fabius vállára tette a kezét. Míg újra nem találkozunk barátom. Ebben a világban vagy a következőben.”
Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart.
Conn Iggulden az Athén kapuinak folytatásában egy izgalmas kalandra viszi el az olvasót, ahol Themisztoklész mindent kockára tesz – becsületét, barátságait, sőt még az életét is –, hogy megvédje hazáját.
1872-ben jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi „démoni” filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában).
egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két „világ” egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is.