Vaszilij Sztruve: Az ókori Kelet világából
Három-négyezer éve egész Észak-Európát még szinte áthatolhatatlan erdők borították. Nem voltak sem városok, sem messze elterülő szántóföldek. A gyér lakosság kis településeken húzódott meg a folyóvölgyekben és a tengerparton.
De ugyanekkor Délen és Keleten, a Tigris és Eufrátesz mentén elterülő termékeny földeken (Mezopotámiában), a Nílus völgyében (Egyiptomban), Észak-Indiában, a kínai Huangho-folyó völgyében már fejlett, gazdag kultúra virágzott. Itt már népes, zajos, hatalmas városok épültek: a csodákkal teljes egyiptomi Théba, a kincses Babilon, Ninivé, „az oroszlánbarlang”.
Itt ügyes építőmesterek gyönyörű palotákat, templomokat, síremlékeket emeltek, és az épületeket művészkezek díszítették festményekkel, domborművekkel és szobrokkal. Ezeknek az ősi városoknak a romjai - csodálatos műemlékek, sok-sok különféle felirat, a távoli múlt mind megannyi tanúja - a mai napig megmaradtak.
Vaszilij Sztruve
Az ókori Kelet világából
Fordította: Borzsák István
Kiadó: Művelt nép
Kiadás éve: 1956
Oldalszám: 260
Az ókort népszerűsített formában feldolgozó tudós-író elbeszéléskötete tíz történetet tartalmaz. Az elbeszélések időrendi és földrajzi értelemben egyaránt átfogják szinte az egész római birodalmat. Az első történet i. e. 404-ben játszódik, s egy ókori olümpiasz képe bontakozik ki belőle, az utolsó – a Tűzfolyam című – i. sz. 79-ben, s a Vezúv pusztító kitörését éljük át benne Herculaneumban. A közbülső elbeszélések részint Rómában, részint Egyiptomban játszódnak, s Ciceróval, Horatiusszal, Julius Caesarral, Cleopatrával stb. ismertetik meg az olvasót.