Mihályi Gábor: A klasszikus görög dráma múlt és jelen ütközésében

Mihályi Gábor
A klasszikus görög dráma múlt és jelen ütközésében
Kiadó: Akadémiai
Kiadás éve: 1987
Oldalszám: 186
ISBN: 9630545047

A két és félezer éves görög dráma napjainkban is eleven része az európai kultúrának. Míg a klasszika-filológia azt kutatja, mit jelenthettek e művek megszületésük idején, e tanulmány arra is választ keres, miért érezzük ezeket a drámákat aktuálisnak a XX. század végén is. Azt vizsgálja, miképp szólalnak meg az európai humanizmus nagy konfliktusai Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész majd félszáz ránk maradt művében, mit értettek akkor a műfajok fogalmán és mennyiben felelnek meg a tragédia és komédia mai fogalmának.

TARTALOM
Előszó 7
A tragikum és komikum fogalmáról 9
A humanizmus első nagy válsága 21
Aiszkhülosz optimizmusa 48
A kétarcú Szophoklész 81
Euripidész végjátékai 110
A szertartásjátéktól az epikus drámáig 138
Arisztophanész népisége 162
Plutosz - a pénz komédiája 172

Mágia és varázslás az ókorban

Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
Mágia és varázslás az ókorban
Kiadó: JATEPress
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 404
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789633153895

Sok szakmunka született már a görög–római ezoterizmusról és mágiáról, de magyar nyelven ilyen monumentális, mint a két szerző – Hoffmann Zsuzsanna és T. Horváth Ágnes – által önálló kutatási eredményekre alapozó négyszáz oldalas, itt megjelenő monográfiája, még közelítő sem.

A kötetben megtalálhatók a mágia születéséről, annak válfajairól, valamint mágia és vallás kapcsolatáról szóló általános fejezetek, majd a nagyívű körkép felöleli a teljes ókori keletet, végül koncentrálva a római mágikus hitekre és praktikákra, melyek egyébként nagy részben a görög és az azt megelőző hagyományokat szinkronizálták. A tizenöt oldalas bibliográfia jól mutatja a nemzetközi és a magyar tudományosság kapcsolódási pontjait. Végül, de nem utolsó sorban a gazdag képanyag még közelebb hozza az olvasóhoz ezt az izgalmas témát.

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ (Szőnyi György Endre)

MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORBAN (Hoffmann Zsuzsanna)

BEVEZETÉS

MILYEN FORRÁSOKBÓL ISMERJÜK A MÁGIÁT?

A MÁGIA-KUTATÁS HELYZETE

A MÁGIA SZÜLETÉSE

ASZTROLÓGIA

VARÁZSLÓK, SÁMÁNOK

MÁGIA ÉS VALLÁS

MÁGIA ÉS VARÁZSLÁS AZ ÓKORI KELETEN
Perzsák
Egyiptom
Halotti mágia, levelek, orákulumok, álmok
A varázslat és a mágia szerepe Egyiptomban
Mágikus orvoslás Egyiptomban
Mágia az egyiptomi joggyakorlatban
Hellász
Mágia-említések a görög irodalomban
Hermész a lélekvezető
Hekaté a "mindenható" istennő
Mágia a görög archaikus és klasszikus korban
A mágia és az orvoslás
Mágia-említések a Bibliában
Simon mágus az apokrif iratokban
A hellenisztikus kor
Misztériumok és beavatások
Philokhorosz a jós-pap
A pergei Artemidórosz
Bólosz "szümpathia" elmélete
Átkok, varázslatok, oraculumok a hellenizmus korában
Plutarkhosz: Ízisz és Ozirisz
Lukianosz mágia-adalékai

ITÁLIA ÉS RÓMA
Dél-Itália: püthagoreusok, Bacchus-követők, orphikusok
Túlvilág-elképzelésekkel kapcsolatos dokumentumok Dél-Itáliából
A mágiához való viszonyulás Rómában
Marcus Tullius Cicero
Asztrológia a rómaiaknál
Poszeidóniosz (Kr. e. 135-50)
A defixio
1. Perátkok: defixiones iudiciariae
2. Szerelmi varázslatok: defixiones amatoriae
3. Verseny-varázslatok: defxiones agonisticae
4. Defixiók az üzleti vetélytársak gáncsolására vagy megsemmisítésére
5. Defixiók tolvajok és rágalmazók megkötése Idősebb Plinius
Mágiatörténeti adatok Pliniusnál
A mágia kialakulása és története Plinius szerint
Mágikus orvoslás Pliniusnál
Gyógyító kövek és varázsgemmák
A mágia az augustusi aranykor költőinél
Publius Vergilius Maro
Publius Ovidius Naso
Quintus Horatius Flaccus
Tacitus mágia-említései
Historia Augusta
Apuleius
Apuleius: egy mágia per tanulságai
Apuleius: Metamophoses (Átváltozások)
Artemidorus Daldianus
Tüanai Apollóniosz (Kr. u. 1. század)
Libaniosz (314-393)
Mágia a későcsászárkorban
Augustinus (Kr. u. 354-430)

ÖSSZEGZÉS

AZ APOTROPAIKUS MÁGIÁRÓL (T. Horváth Ágnes)

CAPTATIO BENEVOLENTIAE

AZ APOTROPAIKUS MÁGIA

APOTROPAIKUS ISTENEK (APOTROPAIOI THEOI)
Mezopotámia
Apkallu
Aladlammu
Lamassu
Girtablullu
Az Istar-kapu
Egyiptom
A holtakat védő istenek
Ízisz
Nephtüsz (Nebethet) ( Neb-hut, Nebet-hut)
Szelket (Selkis)
Neith
Mágikus gyógyítók és védelmezők
Hórusz és a gyermek Hórusz
Heka
Szehmet (Sakhmet)
Taweret (Thoérisz)
Bész
Tutu (Tithoes)
Egyiptomi istenek Pompeiiben
Loreius Tiburtinus háza (Casa di Loreius Tiburtinus)
"Az ezüstlakodalom háza"
Philocalus háza és boltja
Tertius cauponája
Az arany ámorok háza

A VÁROSOK VÉDELMÉTŐL A BELSŐ TEREK VÉDELMÉIG
Hellász
Zeusz Ktésziosz és Polieusz
Athéna Poliasz
Hermész
Héraklész
Róma
Numenek
Az "őrzők"
Genius
Iuno
Lares
Az útkereszteződések istenei

APOTROPAIKUS TÁRGYAK
Amulett
Doboz
Bulla
Cista mystica
A pálca
Kerükeión, caduceus
Thyrsos
Lituus
Csomók
Sa
Ankh
Tjet
Hercules-csomó
Csörgő, csengő, harang, kolomp

GENITÁLIA MINT APOTROPAIKUS ERŐ
Női genitália
Férfi genitália
Hermaphroditosz és Aphrodité Kallipügosz
Priapus
Fascinus
Knidoszi kerámiák
Khioszi kerámia edény

A SZEM
Udzsat
Gorgó-szem
Rossz szem, gonosz szem, szemmel verés
Mágia a szemmel verés ellen
Küszöbök és bejáratok védelme: a gonosz szem hatástalanítása
"Kutyaharapást szőrivel": a bajelhárító szem
"Támadás a szem ellen"
Növények, amelyek szemmel verés ("gonosz szem") ellen védtek
Védekező mozdulatok
Feltartott középső (mutató) ujj (digitus infamis)
Az "ördög szarva" (cornua)
Füge (ficus, fityisz)
Kopogd le a fán!
Keresztezett ujjak
Köpködés

BAJELHÁRÍTÓ NÖVÉNYEK
Molü
Tengeri hagyma (Drimia maritima, Scilla maritima)
Babér
Olajfa
Az akantusz
A gímpáfrány
Ruta graveolens
Foltos bürök
Mandragóra

ÉPÍTÉSZET
Kapuőrzők
Sírőrzők
A szent hely kiemelése
Az épületek védelmezői
Tetődíszek
Az akroterion
A vízköpő
Antefixek
A gerendázat motívumai
A selinusi és gelai nagy terrakotta gerendázat
Az etruszk tetőzet és gerendázat
Bajelhárító motívumok a falakon
Rosetta
Oscillum - maszk
Az absztrakt motívumok
A kör
Sakktábla (pepita) minta
Háromszög-motívum
Gyémánt minta
Meander

SZÍNEK
Vörös/piros/lángszínű
Kék
Zöld

GROTESZK
Pigmeusok vagy törpék?
Gorgoneion (Gorgó-fő vagy Medusa-fő)
Etruszk bronz csillár
A Rondanini-Medusa

MITIKUS ÁLLATOK, KEVERÉKLÉNYEK
Állatok
Bika
A kígyó
Renenutet
Ladón
A Pythónt megölő Apollón
A "bűnbeesés" képi ábrázolása: a kígyó-spirál
Keveréklények
Szfinx
Griff
Szatürosz (szatír) - Szilénosz
Harpüia
Kentaur
Ichtükentaur
Szkülla (Scylla)

UTÓSZÓ

Bibliográfia
Rövidítések
Antik szerzők és művek
Feldolgozások

Ábrajegyzék

Philip Matyszak: Egy nap a városban – Az ókori Róma

Philip Matyszak
Egy nap a városban – Az ókori Róma
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 288
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635448159

Milyen lehetett az ókori világ egyik legnagyobb hatalmú és legnyüzsgőbb városában élni - egy olyan városban, amely nyolcszor sűrűbben lakott volt, mint a mai New York?

Ebben a szórakoztató és tanulságos könyvben Philip Matyszak történész, számos bestseller szerzője bemutatja az ókori Rómában élő és dolgozó embereket. A nap minden órájában találkozunk egy-egy új szereplővel - a császártól a rabszolgalányig, a gladiátortól az asztrológusig, az orvosnőtől a vízórakészítőig -, és így felfedezhetjük mindennapi életük lenyűgöző részleteit.

,,Milyen okos könyv! Egy-egy órára, éjféltől éjfélig az ókori Róma lakóinak lábnyomában járunk, a fürdőfelügyelőktől a Vesta-szűzeken, a mosónőkön, az ügyvédeken át a szexmunkásokig és még tovább - ez a könyv átélhető ízelítőt ad az élő történelemből, és lehetővé teszi, hogy a régmúlt tipikus városlakóinak fejével gondolkodjunk."

,,Egy tipikus nap csodálatos ábrázolása, óráról órára, a császári Rómában. Nagyon közérthető, érdekességekben és humoros információkban gazdag könyv, tökéletes olvasmány azoknak, akik nem szeretik a száraz történelemkönyveket. Jól megírt, informatív és szórakoztató - mi mást kívánhatnánk?"(Goodreads)

Johann Jakob Bachofen: A mítosz és az ősi társadalom

Johann Jakob Bachofen
A mítosz és az ősi társadalom
Válogatott írások
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 1978
Oldalszám: 466
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9632804791

Johann Jakob Bachofen kutatásai rendkívül sokrétűek voltak. Elmélyülten tanulmányozta a római jog történetét, s kiterjesztette kutatásait az antik görög és itáliai társadalom fejlődésének sajátos vonásaira is. Tudományos vizsgálatait kiegészítette a régészet, összehasonlító vallástörténet és néprajz eredményeivel is.

Elemzéseit elsősorban az 1861-ben megjelent Az anyajog című nagy művében foglalta össze, arra a következtetésre jutva, hogy a társadalom fejlődésének meghatározott fokán az anyához fűződő kapcsolatok a döntő tényezők. E fokot Bachofen a matriarchátus korának nevezte. Eredményeit Marx és Engels nagyra becsülték, s szigorú kritikával, de beépítették tudományos elméletükbe. A Bachofen halála óta eltelt közel egy évszázad etnológiai kutatásai természetesen sokat változtattak a neves tudós eredményeinek megítélésén. De munkásságának pozitív vonásait, a tények összegyűjtésében megnyilvánuló körültekintését, elemzéseinek bátorságát és ötletgazdagságát mindig elismerték.

Könyvünk, melyet Sarkadi János állított össze, először ismerteti meg olvasóinkat magyarul Bachofen írásaival. A magvas előszó, a gazdag jegyzetanyag és néhány illusztráció jól egészíti ki a neves tudós elemzéseit.

JOHANN JAKOB BACHOFEN svájci jog- és történettudós, az összehasonlító jogtörténeti kutatás megalapozója. A római jog professzora volt a baseli egyetemen, de szívesen foglalkozott ókori történelemmel és mitológiával is. 1843-ban 10 millió svájci frankot örökölt, erre otthagyta tanszékét, és a klasszikus ókor tanulmányozásának szentelte idejét. 1861-ben világraszóló felfedezést tett közzé Az anyajog című 800 oldalas művében, azt állította ugyanis, hogy az emberiség korai történetében az anyák uralkodtak. A fogadtatást el lehet képzelni, a tudós elmék - ahogy azelőtt és azóta is lenni szokott - dühös támadást intéztek a szerző és műve ellen, Bachofent egyszerűen komolytalan amatőrnek bélyegezték. A híres könyvben Bachofen kifejtette, hogy mivel az ősemberek között szabad nemi kapcsolatok voltak, az apa meghatározása nehézségekbe ütközött, ezért a származást női ágon kellett számontartani. (Kalendárium Press)

Jakab Éva: Állam és demokrácia

Jakab Éva
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Kiadó: L'Harmattan
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 250
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634148074

Az ókori Athén klasszikus kori állam- és jogrendje napjainkig a demokrácia példaképének számít. A szerző a polisz kiemelkedő törvényeit azok társadalmi-gazdasági kontextusában elemzi, hangsúlyozva a politikai rend és a jogi normák közötti dinamikát, a folytonos kölcsönhatásokat. Az áttekintés tengelyében az emberölés törvényi szabályozásának és tárgyalótermi gyakorlatának bemutatása áll. Drakón vonatkozó törvénye, büntetőjogi jelentőségén túl, a polisz államrendjének stabilitását és a polgárok kulturális identitását is fémjelezte. Nevezetes, sokat idézett perbeszédek tudósítanak a demokrácia mindennapos működéséről, valamint a peres eljárás szélsőséges demokratizálásának következményeiről a jogi gondolkodásra és az igazságszolgáltatásra. Tanulságos végigkövetni a bíráskodás szervezeti kereteinek változásait, amelynek során a "fairness", a tisztességes eljárás elve és a korrupciós tendenciák elleni harc jelentették a fő motívumot. Athén társadalmi-politikai rendjének válságai visszhangoznak kiemelkedő filozófusai, Szókratész, Platón és Arisztotelész tanaiban, amelyek máig az európai gondolkodás alapját képezik.

Tartalom

Törvény és társadalom
Tömegsír Athénban
Kylón felkelése (excursus: hikesia, oltalomkeresés) – (Külón)
Drakón megmenti Athént
Törvénykezés Drakón előtt – a hérosok világa
Istenek és emberek: az irracionális elem
Drakón törvényei

Drakón után – törvénykezés Solóntól Lysiasig (Szolón, Lüsziasz)
Solón és a törvény
Az emberölés törvényszékei
Emberölés forenszikus kontextusban

Athén válságban – Sókratés fullánkjai (Szókratész)
Sókratés és a dialektika
Dikastérion és diszfunkció
Sókratés tragédiája

A polis filozófiája
Platón – idea, politika és realitás
Az ideális állam koncepciója
Nomos és társadalom

Polis és igazgatás: közjogi szerződések
SEG 48,96 – adótörvény?
Liciteljárás, állami szerződések
Miről szól a felirat?
Terminológia és jogi tartalom

Aristotelés Athénja: Állam és demokrácia (Arisztotelész)
Aristotelés Athénba megy
Az athéniak állama
Szabadság, erkölcs és társadalom
Jó állam – jó kormányzás – demokrácia?

A demokrácia ítélkezése – az ítélkezés demokráciája
Dikastérionok a klasszikus Athénban
Démosthenés Leptinés ellen (Démoszthenész, Leptinész)
Közteherviselés és kiváltság
Utólagos normakontroll
Démosthenés érvelése a közjog és a magánjog határán

Kapa Mátyás: Római hajnal

Kapa Mátyás
Római hajnal
Kiadó: Historycum
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 440
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789630877503

Mi köze van egymáshoz a 2008-ban kirobbant globális gazdasági válságnak, az ókori Római Köztársaság földbirtokviszonyainak, a Frank Birodalom felosztásának, a keresztes háborúknak, a reformációnak és az amerikai függetlenségi háborúnak? Semmi! Vagy mégis? A Félhomály című kalandregény-sorozat által bemutatott szövevényes történet szerint igenis van összefüggés ezen történelmi események között! Lehetséges-e, hogy az ismert történések mögött titkok, rejtélyek állnak? Lehetséges-e, hogy a történelem folyását a világ eseményeinek egyszerű szemlélői számára láthatatlan, megismerhetetlen folyamatok, döntések, érdekek, motivációk – ha úgy tetszik összeesküvések mozgatják? Bizony lehetséges, sőt A regénysorozatban feldolgozott történet-folyam nagyobbik része vitathatatlan történelmi tény, míg a fennmaradó kisebbik rész a képzelet szüleménye. Ezen utóbbiak merész, de logikus feltételezések, és valójában nem állítható határozottan, hogy azok a valóságban bizonyosan nem így történtek.

Az egyes kötetek a világtörténelem egy-egy sorsfordító eseményét dolgozzák fel az ókori Róma korszakától napjainkig. Az időben egymástól távoli cselekmények összefüggő láncolatot alkotnak, ahol a kontinuitást két dolog biztosítja. Egyrészt összekapcsolja az egyes történeteket az a körülmény, hogy valamennyi ismert történelmi esemény mögül – a félhomályból – ismeretlen gazdasági-, társadalmi-, politikai- folyamatok, összeesküvések sejlenek elő. Másrészt a különböző történelmi korokban újra és újra ugyanazon családok leszármazói bukkannak fel úgy, hogy a sors mindig másféle, ámde meghatározó szerepet szán nekik.

A Félhomály sorozat első kötete a Római hajnal címet viseli. A kalandos események Róma alapítását követő hetedik században zajlanak. Egy tehetséges, becsvágyó ifjú testvérpár – tekintélyes apja örökségét és saját tehetségét is felhasználva – megpróbálja átalakítani a válság tüneteit mutató Római Köztársaságot. Fő céljuk, hogy egy régi törvény felújítása révén korlátozzák az előkelők által birtokolt földek nagyságát, és földhöz juttassák a nincsteleneket. Titkos szövetségek, rejtélyek, demagógia, ármány, hűség és árulás mozgatják az eseményeket, a következmények pedig zűrzavar, utcai harcok, vér és a hatalmi viszonyok átrendeződése. De vajon valóban minden az aminek látszik…?

Grüll Tibor: A kövek kiáltanak

Grüll Tibor
A kövek kiáltanak
50 történeti dokumentum az Újszövetség tanulmányozásához
Kiadó: Szent Pál Akadémia
Kiadás éve: 2009
Oldalszám: 276
ISBN: 9789630657488

A kötetben 50 olyan történeti dokumentum kerül bemutatásra, melyek közös jellemzője, hogy az első században keletkeztek, és közvetlenül az Újszövetségre vagy annak történeti, vallástörténeti hátterére vonatkoztathatók. A dokumentumok eredetileg héberül, arámil, görögül és latinul íródtak, de a kötetben csak a magyar fordítások jelentek meg, az érdeklődők számára bőséges kommentárral és bibliográfiával ellátva.

A dokumentumok eredetileg héberül, arámiul, görögül és latinul íródtak, de a kötetben csak magyar fordításukat tesszük közzé, az érdeklődők számára bőséges kommentárral és bibliográfiával ellátva.

"Mikor pedig immár közelgetett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, amelyeket láttak; Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban! És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat! És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani."
(Lukács evangéliuma 19:37-40)

Grüll Tibor ókortörténész a Pécsi tudományegyetem docense, a Szent Pál Akadémia tanszékvezető főiskolai tanára, és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem habilitált magántanára. Fő kutatási területe a római kori zsidóság és a korai kereszténység története, különös tekintettel az epigráfiai forrásokra.

TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés az evangéliumok történeti hátteréhez

NAGY HERÓDES URALKODÁSA
1.1 Heródes súlymértékei
1.2 Heródesnek állított tisztelgő feliratok külföldön
1.3 Heródes bora Maszadán
HERÓDES UTÓDAINAK URALKODÁSA
2. Szobor Heródes Philipposznak
3. Szobor Heródes Antipasznak
4. A Heródes-klán birtokai
MIKOR SZÜLETETT JÉZUS?
5. Az első összeírás
6. Lüszaniasz, Abiléné tetrarchája
KIK AZOK A KITTIM?
7.1. Augustus „evangéliuma”
7.2. Akit „isten fiának” neveztek
JÉZUS SZOLGÁLATÁNAK FŐ HELYSZÍNEI
8. Názáret említése egy papi listán
9. „Jakab, Jézus testvére”
10. „Péter háza” Kapernaumban
11. Gyógyítás a Betesda-medencéknél
12. A szamaritánus asszony
JÉZUS PERÉNEK FELVONÁSAI
13. Kajafás családi sírja
14. Pontius Pilatus helytartói működése
JÚDEA RÓMAI HELYTARTÓI
A KERESZTREFESZÍTÉS
15. A Kürénéi Simon családi sírboltja?
16. Egykeresztrefeszített ember maradványai
17. Jézus valódi sírjának kérdése
17.1 A Szent Sír-templom
17.2 A Kerti sír avagy a Gordon-kálvária
17.3 Egy családi sírbolt a Talpiót-negyedben
A FELTÁMADÁS HITE JÉZUS KORÁBAN
18. A „názáreti rendelet”
19. Feliratok Bét Seárimból
20. „Gábriel jelenései”
21. Jézust segítségül hívó feliratok?
22. Flavius Josephus tanúsága Jézusról

Bevezetés az apostoli misszió történeti hátteréhez

A RÓMAI BIRODALOM SZERVEZETE
23. Sergius Paullus, a tudós, helytartó és birtokos
24. Császárkultusz Lüsztrában
25. Pál apostol Thesszalonikiben
26. Az „ismeretlen istennek” állított oltár kérdése
27.Gallio, Seneca testvérbátyja
28. Erasztosz, korinthoszi aedilis
29. Egy korinthoszi zsinagóga dedikációja
A DIASZPÓRA KITERJEDÉSE AZ 1. SZÁZADBAN
30. Pál apostol Epheszoszban
31. A máltaiak első embere
HAJÓZÁS A RÓMAI KORBAN
32. II. Agrippa király és Bereniké királynő
33. Római katonaság az apostolok cselekedeteiben
33.1 A cohors italica Caesareában
33.2. A Pált kísérő cohors Augusta
34. Az első keresztény gyülekezetek Rómában
AZ ÓKERESZTÉNY FELIRATKULTÚRA
35. Az első keresztényüldözés Rómában

A zsidó vallás és intézményei az Újszövetség korában

36. A jeruzsálemi Templom feliratai
36.1. Az elválasztó korlát
36.2. „A kürtölés helye”
36.3. „A vének helye”
37. A jeruzsálemi Templom építői
37.1. Nikanór, a „kapuk készíttetője”
37.2. A templomtér kövezetének adományozója
37.3. A Templom egyszerű kőművese
KERESZTÉNYEK A JERUZSÁLEMI TEMPLOMBAN
38. Theodotosz zsinagógája Jeruzsálemben
39. Qorbán-feliratok
40. „Mózes széke” Korazinban
41. Papi sírok a Kidron völgyében
42. Nazireus temetkezések
A ZSIDÓ VALLÁSFELEKEZETEK AZ 1. SZÁZADBAN
43. Az esszénusok vagyonközösségét bizonyító osztrakon
PROZELITIZMUS
44. A zsidó misszió kérdése az 1. században
44.1. Egy Jeruzsálemben elhunyt prozelita
44.2. Az adiabénéi királyi ház betérése
44.3. Az „istenfélők helye” – a milétoszi színház ülésfelirata
45. „A Legfelsőbb Istennek” – zsidó istennév-helyettesítők a diaszpórában
ZSIDÓELLENES ELŐÍTÉLETEK A GÖRÖG-RÓMAI VILÁGBAN
46. A zsidók önrendelkezési joga és a politeuma-kérdés
46.1. Augustus rendelete a zsidók érdekében
46.2. Agrippa levele a kürénéi városi tanácshoz
47. Zsidók és keresztények Pompeiben
47.1. Zsidó falfirkák
47.2. Egy keresztény-ellenes grafitti
47.3. A Sator-Arepo betűnégyzet
48. Claudius zsidókkal kapcsolatos intézkedései
49. „Zsidók vagy júdeaiak?” – a judaiosz jelentései feliratokon
49.1. Judaiosz nevű zsidó rabszolgafelszabadítási okmánya
49.2. „Egykori zsidók” vagy „egykori júdeaiak”?
A JERUZSÁLEMI TEMPLOM PUSZTULÁSA
50. Titus diadalívei Rómában
50.1. A Circus Maximusban felállított diadalív elveszett felirata
50.2. A Via Sacrán felállított diadalív felirata

Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika

Apollóniosz Rhodiosz
Argonautika
Kiadó: Corvina
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 316
ISBN: 9789631365436

A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iaszón és követői, az argonauták az ősi időkben még Iólkosz nevet viselő Volosz kikötőjéből hajóztak ki, hogy megkeressék a Poszeidón és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a Kolkhiszt védő aranygyapjút. Végül Héraklész és Orpheusz segítségét is igénybe véve, szörnyeket és ellenséges királyokat legyőzve sikerült megszerezni a kincset.

A történetet az i. e. 3. században Apollóniosz Rhodiosz dolgozta fel, mégpedig négy énekből álló, hexameterekben írott eposzában, amelynek teljes magyar fordítása 1877-ben ugyan megjelent, ám ez mára teljesen elavult. Az új fordítás immár hűségesen adja vissza az eredeti szöveg szépségeit, a számos jegyzet pedig segít eligazodni a görög mitológia bonyolult világában.