Hegedüs Géza: Aktuális Aiszkhülosz
Hegedüs Géza
Aktuális Aiszkhülosz
Aiszkhülosz két világa avagy a drámatörténet kezdete
Kiadó: Trezor
Kiadás éve: 1995
Oldalszám: 136
ISBN: 9637685561
Az ókori súlyokról és mértékekről
Finály Henrik: Az ókori súlyokról és mértékekről
Finály Henrik
Az ókori súlyokról és mértékekről
Kiadó: Históriaantik Könyvesház
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 164
ISBN: 2050000028892
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala 1883. évi kiadásának reprint kiadása
Gonosz római császárok
Phillip Barlag: Gonosz római császárok
Phillip Barlag
Gonosz római császárok
Kiadó: I.P.C. Könyvek
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 320
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636358112
A teljhatalom teljesen megront. A háborodott szadisták és tudatlan egoisták egész sora terrorizálta Róma népét oly módokon, hogy az meghökkenti a modern kori értelmet.
A római uralkodók egy része gyilkos volt, mások zsarnokok, és megint mások őrültek. Némelyik viszont mindhárom egyszerre.
Ez a könyv azzal a céllal született, hogy felállítson egy listát, ami vitákat gerjeszthet. Ki volt a legeslegrosszabb? Ám mire eljutunk ehhez a rangsoroláshoz, már te, az olvasó is szakértőjévé válhatsz a témának, és levonhatod a saját következtetéseidet. Ez teszi szórakoztatóvá ezt az egészet. Ám előbb be kell rendeznünk a színpadot ehhez az előadáshoz. A kezdet kezdetén, Róma létrejöttével kell kezdenünk, amikor egy egész város alapult árulásra és gyilkosságra, előre jelezve a későbbi borzalmakat. – Phillip Barlag
Nero, a véres költő
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Kosztolányi Dezső
Nero, a véres költő
Kiadó: Madách / Szépirodalmi
Kiadó székhelye: Budapest, Pozsony
Kiadás éve: 1968
Oldalszám: 286
Kötés: Keménytáblás
Kosztolányi Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál – üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak.
A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.
A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, 
mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő 
versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Nero (Weigall)
Arthur Weigall: Nero
Arthur Weigall
Nero
Fordította: Németh Andor
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 1938
Oldalszám: 376
Részlet a könyvből: "Krisztus után 64-ben tűzvész dühöngött Rómában, melynek a város jelentékeny része martalékul esett. A gyújtogatással a keresztények kicsi felekezetét vádolták. Az eseményt rövid ideig tartó keresztényüldözés követte, melynek valószínűleg 
Pál apostol is áldozata lett. A megpróbáltatást a túlélők az 54-től 68-ig uralkodó Nero császárt tekintették a keresztény vallás első nagy ellenségének.
68-ban megfosztották a császárt trónjától. Nero a hagyomány szerint egy Róma környékén fekvő házba menekült s ott öngyilkosságot követett el; nagyszámú hívei azonban azt híresztelték, hogy életben maradt, hogy a sebek, amiket maga ejtett a testén, beforrtak, hogy Keletre menekült s diadalmas hadserege élén rövidesen vissza fog térni."
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is 
ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Néró (Krawczuk)
Aleksander Krawczuk: Néró
Aleksander Krawczuk
Néró
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1981
Oldalszám: 438
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9630722232
Ez az életrajz az 1. században élt véreskezű római császárról szól, aki szabadon lépte át az erkölcsi határokat és a tabukat, és hatalmával visszaélve széttörte a hagyományokat. Őrült tetteinek indítékai egyaránt lehettek egyszerű, napi események vagy fontos politikai szempontok. Nero hírhedt cselekedetei következtében (anyagyilkosság, Róma felgyújtása), a történelem ördögi alakjai közé tartozik. Személyiségét nemcsak a szakemberek próbálták meg évszázadok óta megérteni és megfejteni, hanem számos irodalmi alkotás is megelevenítette alakját.
Ez a hatalmas korabeli anyagra támaszkodó szigorúan történelmi regény egyúttal nagyon szép. A szerzőnek sikerült mindvégig megőriznie valamilyen megfoghatatlan, objektív tónust, s mindez úgy hangzik, mintha sok szólamú zeneművet szólaltatna meg. Ő maga nem mond ítéletet az emberekről és eseményekről – az olvasó maga alakítja ki ítéletét az író által gondosan feljegyzett szavak és tények alapján. Ennek a csodálatra méltó kornak erkölcseit és szokásait bámulatos érzékletességgel mutatja be a szerző. A könyv legszebb fejezete az, melyben részletesen leírja Agrippina halálát. Talán nem volna ilyen hatásos, ha nem kísérné Puteoli, Baiae és Bauli ennyire pontos leírása. Azáltal, hogy Néró iszonytató gaztettét, talpnyalóinak aljasságát és a császári udvar véres ripacskodását ebbe az elragadó, szelíd tájba ágyazza bele, a mindmáig fennmaradt paloták pompájával és a villák meghitt nyugalmával – ez a kontraszt különösen megkapó erejű.
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Nero - Életrajz
Gerhard H. Waldherr: Nero
Gerhard H. Waldherr
Nero - Életrajz
Királyi házak
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 334
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636891312
Ez az életrajz az 1. században élt véreskezű római császárról szól, aki szabadon lépte át az erkölcsi határokat és a tabukat, és hatalmával visszaélve széttörte a hagyományokat. 
Őrült tetteinek indítékai egyaránt lehettek egyszerű, napi események vagy fontos politikai szempontok. Nero hírhedt cselekedetei következtében (anyagyilkosság, Róma felgyújtása), a történelem ördögi alakjai közé tartozik. Személyiségét nemcsak a szakemberek próbálták meg évszázadok óta megérteni és megfejteni, hanem számos irodalmi alkotás is megelevenítette alakját.
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Nero
Ürögdi György: Nero
Ürögdi György
Nero
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 1977
Oldalszám: 252
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9632804740
Ürögdi Györgyöt nem kell bemutatni, hisz számos nagy közönségsikert aratott népszerű ókori történeti munka szerzője. Ebben a művében a magát nagy művésznek tartó, de véres bűnökkel, botrányokkal beszennyezett uralkodó, Nero életét és korát mutatja be a szerző az olvasónak.
Nerónak, ennek az extravagáns római császárnak az alakja már majdnem kétezer éve foglalkoztatja az írókat, költőket, történészeket. Ürögdi György lendületesen, izgalmasan ecseteli az eseményeket, egyben felhasználja az alkalmat arra, hogy elmondja Róma pusztulását, majd újjáépítését, a keresztények első intézményes üldözését. Minden életrajz – a jelenlegi is – számos más ókori figura jellemzésére, bemutatására is kitér, így válik a kötet életszerűvé, mozgalmassá és színessé.
A kötetben számos – nálunk alig ismert – képet közlünk, valamint térképet a tájékozódás megkönnyítésére.
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
A hamis Nero
Lion Feuchtwanger: A hamis Nero
Lion Feuchtwanger
A hamis Nero
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 1971
Oldalszám: 330
Kötés: Keménytáblás
A hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára… A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.
2022. december 15-én 1985 éve született NERO római császár
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt – fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
Később azonban egyre sötétebb rémuralmat vezetett be Rómában, mégis rendkívüli népszerűségnek örvendett a nép körében. Ennek az volt az oka, hogy áldozatait elsősorban az előkelők, a gazdagok soraiból választotta, s ezt némi kaján kárörömmel nyugtázták a szegények. Az se nagyon rázta meg a népet, hogy a saját anyját is 
megölette, mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Nerót az utókor sokszor gúnyolta betegesen zsarnoki természetével ellentétes lírai alkata miatt, pedig minden bizonnyal tehetséges költőnek számított, szívesen énekelt, és kortársai szerint nem volt rossz hangja. 
Művészi ambícióit később főként akkor említették fel, amikor a szemére hányták, hogy felgyújtotta Rómát, és a lángokban gyönyörködve verseket szavalt. Ez azonban csak félig igaz, a 64-ben tombolt római tűzvész kitöréséhez semmi köze nem volt, igaz, megrendülésében tényleg felidézett egy odaillő versszakot.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)
Róma város vízvezetékei
Frontinus: Róma város vízvezetékei
Sextus Iulius Frontinus
Róma város vízvezetékei
Fordította: Nyírő András
Kiadó: Nyírő Consulting Group
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 136
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786150161648
Róma vízvezetékei közel egy millió embert láttak el vízzel. A kecses boltíves építmények ma is lenyűgöző technikai tudásról tanúskodnak. Sextus Iulius Frontinus könyve megkerülhetetlen forrás mindenkinek, aki a római hétköznapi élet és az ókori vízellátás iránt érdeklődik.
Frontinus művelt, erényes és gyakorlatias katona volt. Amikor rábízták Róma vízvezetékeinek felügyeletét 97-ben, azt tapasztalta, hogy az elődei alatt a vízszolgáltatás elzüllött, általánossá vált a korrupció, a vezetékeket elhanyagolták.
Hármas célt tűzött ki: több, jobb, és megbízhatóbb szolgáltatást akart kialakítani. Ismerős ez a három cél, megtaláljuk minden ambiciózusabb mai fejlesztési tervben. Frontinus a rendteremtésben visszanyúlt katonai tapasztalataihoz. 
Olyan új módszertant alakított ki, aminek az érett változatát ma a közgazdasági egyetemek vezetéstudományi tanszékein oktatják. A Róma város vízvezetékeiben olvashatunk helyszíni ellenőrzésekről, technikai dokumentációról, standardizálásról, napi feladatkiadásról, a munkák előkészítéséről, ellátásbiztonságról, szerződött beszállítókról, minőségellenőrzésről, megelőző karbantartásról, korrupció elleni fellépésről és könyvelésről.