Arisztotelész: Organon
Kötetünk Arisztotelész hat logikai értekezésének Organon (a szó görögül „eszközt” jelent) címen fennmaradt gyűjteményét tartalmazza új – és az első teljes – magyar fordításban.
Ez a korpusz az európai filozófiai hagyomány egyik alapvető, máig megkerülhetetlen szövegegyüttese, amelyben Arisztotelész a minden filozófiai vizsgálódáshoz nélkülözhetetlen logika alapjait fektette le, és amely 12. századi latin fordításának köszönhetően kiemelkedő jelentőséggel bírt a skolasztika, majd pedig a későbbi európai filozófia számára is. Az értekezések nemcsak a szillogizmusok, vagyis az Arisztotelész által érvényesnek tekintett következtetési formák szerkezetét és a bizonyítás vagy az érvelés kérdését vizsgálják részletesen, de alapvető ontológiai, nyelvi és ismeretelméleti fejtegetéseket is tartalmaznak.
A szövegek értelmezését az új és pontos magyar fordítás mellett előszó és számos jegyzet is segíti, amelyek a modern logika nézőpontjából világítják meg Arisztotelész fejtegetéseit.
Arisztotelész
Organon
Logikai értekezések
Fordította: Steiger Kornél
Kiadó: Gondolat
Kiadás éve: 2023
Oldalszám: 692
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789635564231
Európa bölcsője az ókori Görögországban ringott. A közvetlen demokrácia, a polgárok részvétele a közügyekben, a görög kultúra, az irodalom, a színház, a művészet vagy éppen a tánc – s nem utolsósorban a görög filozófia – ma is megkerülhetetlen a művelt világ s a művelt emberfő számára. Ezt az élményt, a különös görög világot és lüktető életérzést hozza közel hozzánk Szoboszlai-Kiss Katalin Miről beszélek, amikor a görögökről beszélek című könyve.
Meghalt a király! Éljen a királynő!
A kézirati hagyomány Szophoklész hét legjobbnak tartott tragédiáját őrizte meg, mintegy száz évvel ezelőtt pedig egy szerencsés véletlennek köszönhetően egyik szatírjátékának papirusztöredékei is előkerültek az egyiptomi sivatag homokjából. A nyolc dráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált és énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között.
Heléna, a szépség, Kasszandra, a jós, Pénelopé, a hűséges feleség… ismerősen csengő nevek, mégis ismeretlen nőalakok. Kik lehettek ők, mi volt a valódi történetük? Mit találunk, ha bepillantunk a megszokott jelzők mögé?
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, több mint ezer év történelmét tartja kezében az olvasó. A Kr. u. IV. század sajátos, de a korra igen jellemző rövid, lényegre törő történetírói műfaja a breviárium. Ezek közül az egyik legsikeresebb Eutropiusé, aki Valens császár számára állította össze a Római Birodalom történetét a Város alapításáról, hogy bemutassa, mi és kik, milyen kormányzati és erkölcsi elvek tették Rómát a földkerekség urává. Eutropius műve igen hamar nagy népszerűségre tett szert, és kedvelt kézikönyv – sokáig iskolai kötelező olvasmány – maradt születése óta eltelt hat évszázadon át.
Amikor Christopher Knight és Robert Lomas, mindketten szabadkőművesek, elhatározták, hogy megkeresik a szabadkőművesség gyökereit, fogalmuk sem volt, hogy hamarosan Jézus Krisztus és az eredeti jeruzsálemi templom igaz történetét fogják bogozgatni. Ahogy egy teljesen új kép kezdett összeállni Jézusról és az ő ultrazsidó szektájáról, az írók arra az ellentmondásos következtetésre jutottak, hogy a modern szabadkőművesség kulcsrituáléit ez a szekta gyakorolta, mint közösségükbe való felvételi szertartásokat.
Ha Mózes valóban létezett, akkor joggal állíthatjuk róla, hogy a történelem egyik legnagyobb hatású alakja: a modern világ nagy monoteista vallásainak az alapítója volt. De vajon tényleg élt, és ha igen, mikor? Graham Phillips A mózesi örökség című könyvében izgalmas utazásra invitálja olvasóit a bibliai korba, s egyaránt felhasználja a legújabb régészeti felfedezéseket és az Ószövetség új olvasatát a héber nép őstörténetének rekonstruálásához. Bemutatja, hogy az Ószövetség jelentős része – Kánaán meghódításától és a hét egyiptomi csapástól kezdve egészen Dávid és Isbaal Gibeon-tónál vívott csatájáig – bizonyítékokkal is alátámasztható. Ám Phillips mindenekfelett Mózest mutatja be.
Könyvemben azt a czélt tűztem ki magamnak, hogy a nagy római költő életére és műveire vonatkozó összes főbb tudnivalókat tudományos önállósággal, de a nagy közönségnek is élvezhető irodalmi formában adjam elő. Ezért az idézeteket mindenütt magyarul, és pedig nagyobb részt metrikus fordításban, közlöm. Az életrajzban nem elégedtem meg a hézagos adatoknak forrástanulmányon alapuló tisztázásával, hanem igyekeztem a költőt beleállítani a maga korába s különös tekintettel voltam a kor vezéregyéniségeihez, nevezetesen Maecenashoz és Augustushoz való viszonyára. Műveinek nemcsak bő tartalmi elemzését, hanem beható aesthetikai méltatását is adom s föltüntetem azt a nagy hatást, a melyet az ókor két kiváló ethikai rendszere, az epicureismus és a stoicismus, továbbá a császárság nagy politikai eszméi tettek a költőre. A munka hézagpótlónak mondható, mert ilyen irányú és ilyen terjedelmű Vergilius-monographiával a külföld tudományos irodalma sem rendelkezik.

Az Átváltozások a nagy római költőnek legjelentősebb – a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató – műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.