Kapa Mátyás: Római hajnal
Mi köze van egymáshoz a 2008-ban kirobbant globális gazdasági válságnak, az ókori Római Köztársaság földbirtokviszonyainak, a Frank Birodalom felosztásának, a keresztes háborúknak, a reformációnak és az amerikai függetlenségi háborúnak? Semmi! Vagy mégis? A Félhomály című kalandregény-sorozat által bemutatott szövevényes történet szerint igenis van összefüggés ezen történelmi események között! Lehetséges-e, hogy az ismert történések mögött titkok, rejtélyek állnak? Lehetséges-e, hogy a történelem folyását a világ eseményeinek egyszerű szemlélői számára láthatatlan, megismerhetetlen folyamatok, döntések, érdekek, motivációk – ha úgy tetszik összeesküvések mozgatják? Bizony lehetséges, sőt A regénysorozatban feldolgozott történet-folyam nagyobbik része vitathatatlan történelmi tény, míg a fennmaradó kisebbik rész a képzelet szüleménye. Ezen utóbbiak merész, de logikus feltételezések, és valójában nem állítható határozottan, hogy azok a valóságban bizonyosan nem így történtek.
Az egyes kötetek a világtörténelem egy-egy sorsfordító eseményét dolgozzák fel az ókori Róma korszakától napjainkig. Az időben egymástól távoli cselekmények összefüggő láncolatot alkotnak, ahol a kontinuitást két dolog biztosítja. Egyrészt összekapcsolja az egyes történeteket az a körülmény, hogy valamennyi ismert történelmi esemény mögül – a félhomályból – ismeretlen gazdasági-, társadalmi-, politikai- folyamatok, összeesküvések sejlenek elő. Másrészt a különböző történelmi korokban újra és újra ugyanazon családok leszármazói bukkannak fel úgy, hogy a sors mindig másféle, ámde meghatározó szerepet szán nekik.
A Félhomály sorozat első kötete a Római hajnal címet viseli. A kalandos események Róma alapítását követő hetedik században zajlanak. Egy tehetséges, becsvágyó ifjú testvérpár – tekintélyes apja örökségét és saját tehetségét is felhasználva – megpróbálja átalakítani a válság tüneteit mutató Római Köztársaságot. Fő céljuk, hogy egy régi törvény felújítása révén korlátozzák az előkelők által birtokolt földek nagyságát, és földhöz juttassák a nincsteleneket. Titkos szövetségek, rejtélyek, demagógia, ármány, hűség és árulás mozgatják az eseményeket, a következmények pedig zűrzavar, utcai harcok, vér és a hatalmi viszonyok átrendeződése. De vajon valóban minden az aminek látszik…?
Kapa Mátyás
Római hajnal
Kiadó: Historycum
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 440
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789630877503
Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.
Karthágó Kr.e. 146 – „Scipio Fabius vállára tette a kezét. Míg újra nem találkozunk barátom. Ebben a világban vagy a következőben.”
Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart.
Conn Iggulden az Athén kapuinak folytatásában egy izgalmas kalandra viszi el az olvasót, ahol Themisztoklész mindent kockára tesz – becsületét, barátságait, sőt még az életét is –, hogy megvédje hazáját.
1872-ben jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi „démoni” filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában).
egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két „világ” egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is.
2019. október 13-án avatták szentté a 19. század egyik legnagyobb vallásos gondolkodóját, John Henry Newmant. Az ész és hit harmóniájának eleven képviselője volt egy olyan korban, amikor ezek ellenmondása szinte dogmája volt a közvéleménynek. Művei az angol irodalom remekművei közé tartoznak, irodalmi munkássága rendkívül nagyméretű.
Kleopátra a világtörténelem egyik legtitokzatosabb asszonya. Palotáját elárasztotta az ónix és gránátkő csillogása, de még jobban a politikai és a szexuális intrika.
A görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és – a kicsikre nézve többnyire végzetes – konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.
Az i. e. 7-6. század etruszk művészetében egy évszázadon át a kornthosi görög vázafestészet hatása uralkodott. A könyv ennek a korinthizáló etruszk művészetnek a legjlellegzetesebb műfajáról, az etruszko-korinthosi figurális díszítésű vázákról ad – a nemzetközi szakirodalomban elsőként – teljes történeti képet. A fennmaradt mintegy kétezer váza nagy részét a szerző eredetiben tanulmányozta, és vizsgálatai alapján felvázolja az etruszk-korinthosi vázafestészet történetének korszakait, jellemzi a kiválóbb mestereket, rekonstruálja a nagy etruszk kulturális központok, elsősorban Caere, Vulci és Tarquinia iskoláinak jellegzetességeit. Részletesen leírja az ókori keramika-műhelyek munkaviszonyait, a kereskedelem szervezetét, az etruszk archaikus kor történetének fontos kérdéseit, a vázafestők munkáinak elemzése során pedig alkalma nyílik az etruszk művészet néhány olyan alapvető sajátosságának megvilágítására, amely ezt a művészetet számunkra is elvenné, izgalmassá teszi.
A szardiszi Sztratón fiúszerelemről szóló műve az un. Görög Antológia XII. könyvét alkotja. Sztratón könyve lényegében antológia és antológiában, hiszen tulajdonképpen nem tett mást, mint saját verskötetét más, klasszikus és kortárs epigrammaköltők (Rhianosz, Meleagrosz, Kallimakhosz, Alkaiosz, stb.) remekeivel egészítette ki. Az összeállítás szervességét és dinamizmusát nemcsak az egységes tematika rendkívül variabilis artikulációi biztosítják, hanem az elrendezés sajátságos effektusai is. A mű a legérettebb epigrammatikus hagyomány elképesztően magas művészi színvonalon megírt, immár klasszikus szövegeit tartalmazza, azaz nem pusztán kultúrtörténeti adalékként gazdagíthatja kultúránkat.