Pompeji - Jovna öt beszéde
Pompejiben vagyunk, a ’62-es földrengés után. A város fölötti hegyen madártetemek kerülnek elő, és egyre többen érzik úgy, hogy a vulkán morog, dübörög, remegteti a földet.
Josse, a szegény családból származó, tanulatlan fiú a véletlenek folytán egy olyan mozgalom élén találja magát, amely a vulkán – a tagok által biztosra vett – kitörésére készülve a tengerparton, a várostól biztonságos távolban új település építését tervezi. Josse egyre otthonosabban mozog a szerepben, amelyre korábban alkalmatlannak találta volna magát, és a napról napra népesebb mozgalom elismert, tisztelt és népszerű vezetőjeként ténykedik. Az építkezés rendben zajlik, az új világ ideológiai alapjáról a mozgalomhoz csatlakozott filozófusok gondoskodnak, és Josse – talán – őszinte hittel dolgozik a közös célokért. Ám, ahogy azt várni lehetett, a hatalom sem marad tétlen.
„Lucretius ott állt a fórumon a tömegben, és Josse beszédére fülelt, amikor hallotta a robbanást. A Vezúvot az ő pozíciójából nem lehetett látni, azonban már néhány másodperccel később látta felszállni a felhőt a kapitólium fölött, és azonnal megértette, hogy mi az. Meg fognak kövezni, ez volt az első gondolata.”
A német könyvdíjas Eugen Ruge regénye aktuális kérdésekre is élesen reflektáló, nagyszabású történelmi regény. Szórakoztató és mélyen elgondolkodtató történetet mesél el lebilincselően izgalmasan, finom színekkel megrajzolt figurákkal és sziporkázó szellemességgel: személyes ambíciókról és végzetes vakmerőségről, a demokrácia és a hatalom természetéről, a politikai machinációkról és a tények szándékos eltorzításáról.
Eugen Ruge
Pompeji
Jovna öt beszéde
Kiadó: Európa
Kiadás éve: 2026
Oldalszám: 364
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786151060896
Megjelenés időpontja: 2026. május 7.
Terentius (Kr.e. kb. 195/185 – kb. 159) a római irodalom első olyan szerzője, akinek művei teljes számban ránk maradtak. A hat színpadi darabot szerzőjük komédiának nevezi, de bennük más értelmet nyer a műfaji meghatározás, mint elődeinél. A görög környezetben kibontakozó szerelmi bonyodalmak rendre megoldódnak, de a megoldás súlyosabb és tartósabb terhet helyez a szereplőkre, mint ami mozgásba lendítette az eseményeket. Az életmű jelentősége felbecsülhetetlen az európai dráma történetében.
A gyönyörű Briszéisz gyerekkorától kezdve tudja, hogy a nők jussa a hallgatás. A Trója mellett fekvő Lürnésszosz királyának ifjú feleségeként nem sokkal több egyszerű tenyészállatnál, ám ez a sors is összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ami városának feldúlása után vár rá. Briszéiszben nincs meg unokatestvére bátorsága, aki a hódító görögök elől a mélybe vetette magát, és így Akhilleusz hadizsákmánya lesz. Akhilleusz, az isteni hős; Akhilleusz, a fényes; Akhilleusz, a könyörtelen mészáros, aki anyja után sír a tenger partján.
A faló bevált. Trója elesett, s a dicsőséges görög győzelemmel járó kegyetlen vérontás az asszonyokat sem kíméli. Bár életüket meghagyják, a nők jussa a hallgatás és a szenvedés. Rég tudja ezt Briszéisz, akit mindvégig úgy cserélgettek egymás között a trójai és a görög héroszok, mint egy szemrevaló, de nélkülözhetetlen portékát. Csakhogy az asszonyok sem hallgathatnak örökké. Míg a győztes sereg végtelennek tűnő ideig várja, hogy a széljárás kedvezőre forduljon, s hazatérhessenek gazdag zsákmányukkal, köztük a rabszolgaként tartott trójai nőkkel, Briszéisz csendben figyeli az eseményeket, s bosszúja lassan formát ölt…