A Keletrómai Birodalom és a sztyeppei népek háborúi, 375–568
Az ókori Római Birodalom és középkori folytatása, a keresztény Keletrómai Birodalom közel 1500 éven keresztül háborúzott különféle sztyeppei eredetű törzsszövetségekkel. A szarmaták, a hunok, a bolgárok, a szabirok, az avarok, a besenyők, a kunok és a magyarok Konstantinápoly legkeményebb, legkiszámíthatatlanabb harcmodorú ellenfelei közé tartoztak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Keletrómai Birodalom két monumentális falrendszere, a Theodosius-féle, illetve az Anastasius-féle védelmi vonal is egy-egy sztyeppei nép, a hunok, valamint a bolgárok ellen épült fel.
A könyv a 375 és 568 közötti keletrómai–hun, keletrómai–bolgár és keletrómai–szabir diplomáciai konfliktusok és fegyveres összecsapások történetének bemutatására vállalkozik, emellett megismerteti az olvasóval a szemben álló 4–6. századi hadseregek felépítését, taktikáját, illetve fegyverzetét is. A könyvben megelevenedik például a hunok 447. évi legendás hadjárata, amelynek eredményeképpen a keletrómai imperium a béke fejében kénytelen volt nagyjából két tonna arany hadisarcként való azonnali megfizetését vállalni Attila nagykirálynak.
Olvashatunk a hun-bolgár származású lázadó ellencsászár, Vitalianus, illetve az ugyancsak hun-bolgár keletrómai hadvezér, Alathar 60 000 halottat követelő 515. évi összecsapásáról is, amelyet még Kézai Simon Gestája, illetve a Képes Krónika is említ 7-800 évvel a legendás csata után. Megtudhatjuk azt is, hogy ki volt Bóa regissa, a szabir hun fejedelemasszony, aki Iustinianus császár szövetségeseként az 520-as években tönkreverte a perzsa nagykirály zsoldjában harcoló 20 000 kaukázusi hun lovast. Feltűnik továbbá a könyvben a zseniális keletrómai stratéga, Flavius Belisarius is, aki kivételes taktikai gondolkodásának köszönhetően 559-ben 300 veteránjával meg tudta futamítani Zabergan Konstantinápoly felé közelítő 7000 kutrigur bolgár lovasát.
Ezeknek az Európa későbbi sorsára nagy hatást gyakorló, de kevéssé ismert eseményeknek a láncolatát tárja az olvasó elé ez a hatalmas forrásbázisra támaszkodó könyv, amely abban is segít, hogy mélyebben láthassuk az ókori világ átalakulását a középkori Európává.
Sólyom Márk
A Keletrómai Birodalom és a sztyeppei népek háborúi, 375–568
A keletrómai–hun, a keletrómai–bolgár és a keletrómai–szabir diplomáciai konfliktusok és fegyveres összecsapások története
Kiadó: PeKo Publishing
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 248
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9786156602091
Megjelenés időpontja: 2024. december 5.
Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527–565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét.
Ezen kötetben első alkalommal tarthatja kezében az olvasó Marcus Tullius Cicero, az ókor – és talán nem túlzás ezt állítani: a világtörténelem – legnagyobb szónokának összes perbeszédeit magyar nyelven!
Seneca nemcsak a római irodalomnak, de az egész világirodalomnak is egyik legnagyobb és legkülönlegesebb alkotója. A legnagyobbak közé azért sorolható, mert a római irodalomnak szinte minden műfajában maradandót alkotott: a lírában, a prózában és a drámában egyaránt.
Egyiptom II. Ramszesz idején. A Nílus-parti ország legnagyobb virágkorát éli. A „Fény Fia" istenként irányítja birodalmát, hatalmas templomokat és palotákat építtet, mellettük minden addig elért vívmány elhalványul. Sok felesége közül csak egy lehet az oldalán hivatalos alkalmakkor: Nefertari, a Nagy Királyi Hitves. Az ő tiszteletére emel a fáraó nagyra becsült Első Építőmestere templomot Dél-Egyiptomban: kőből való emlékművet az örökkévalóságnak. Ramszesz kívánságára Meritamun, a fáraó legidősebb lánya felügyeli Piaj munkáját a helyszínen. A találkozásból szenvedélyes szerelem szövődik Piaj és a Nap lánya között. Senki sem szerezhet azonban tudomást erről, mert csak rátekinteni a hercegnőre már istenkáromlás, nemhogy megérinteni őt. Piaj vésője minden csapásával az ő nevét kalapálja Abu Szimbel királyszobrainak kövébe, és a követ így csendben a szerelmének szenteli. A hataloméhes méltóságok és főpapok világában azonban az ellenérzés és az ármány az úr...
Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?
A történetírás a múltra irányul, de a jelen időben végzett szellemi tevékenység. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban, amely a régiségben a publicisztikát jelentette, a magyar nemzet sorsának hasonlósága a zsidó történelemmel, ahogyan ezt a Biblia bemutatja. Csakhogy a nemzetet feddő prédikátoraink nem balsorsról beszéltek, hanem – világosan és határozottan – a nemzet bűneiről, mulasztásairól, rossz döntéseiről. Ugyanezt a következtetést vonom le az ókori zsidó prófétákra nézve magam is. Az e kötetben összegyűjtött írások az ókori Kelet – a héber – Biblia történeti közege – felől néznek a Biblia szövegeire, kritikus szemlélettel a hagyományra, a jelenből. A Biblia a nemzet bűneit emlegeti. Nem hízeleg a jelenkornak, nem szépíti a történelmet, nem ad felmentést a múlt alapján, nem hárítja a felelősséget sorsra, végzetre, kedvezőtlen körülményekre. A történelem a próféták kezében: szembenézés a jelennel.
A jelen monográfia azoknak az ókori szellemi irányzatoknak a bemutatására vállalkozik, amelyek fontosnak tartották, hogy iskolákat is létrehozzanak. Ezek az iskolák tanításukkal és hagyományaikkal szervesen beépültek Európa közép- és újkori vallási és kulturális életébe, és az európai közgondolkodás meghatározó és megkerülhetetlen elemeivé váltak.
Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.
„A haragos arc nagyon természetellenes, s ha sokszor haragszunk, az arcvonások szépsége belepusztul, és végül is visszavonhatatlanul elmúlik. Próbáld ebből levonni a következtetést, hogy a harag az ész ellen hat. Mert, ha a bűn tudata is megszűnik, mi értelme van még az életnek?” Marcus Aurelius