Siegfried Obermeier: II. Ramszesz – A kolosszusok építője
Egyiptom II. Ramszesz idején. A Nílus-parti ország legnagyobb virágkorát éli. A „Fény Fia" istenként irányítja birodalmát, hatalmas templomokat és palotákat építtet, mellettük minden addig elért vívmány elhalványul. Sok felesége közül csak egy lehet az oldalán hivatalos alkalmakkor: Nefertari, a Nagy Királyi Hitves. Az ő tiszteletére emel a fáraó nagyra becsült Első Építőmestere templomot Dél-Egyiptomban: kőből való emlékművet az örökkévalóságnak. Ramszesz kívánságára Meritamun, a fáraó legidősebb lánya felügyeli Piaj munkáját a helyszínen. A találkozásból szenvedélyes szerelem szövődik Piaj és a Nap lánya között. Senki sem szerezhet azonban tudomást erről, mert csak rátekinteni a hercegnőre már istenkáromlás, nemhogy megérinteni őt. Piaj vésője minden csapásával az ő nevét kalapálja Abu Szimbel királyszobrainak kövébe, és a követ így csendben a szerelmének szenteli. A hataloméhes méltóságok és főpapok világában azonban az ellenérzés és az ármány az úr...
Egy történet szenvedélyről és árulásról az ókori Egyiptomban.
Siegfried Obermeier
II. Ramszesz – A kolosszusok építője
Kiadó: Pro-Book
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 608
Kötés: keménykötés
ISBN: 9789639901094
Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?
A történetírás a múltra irányul, de a jelen időben végzett szellemi tevékenység. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban, amely a régiségben a publicisztikát jelentette, a magyar nemzet sorsának hasonlósága a zsidó történelemmel, ahogyan ezt a Biblia bemutatja. Csakhogy a nemzetet feddő prédikátoraink nem balsorsról beszéltek, hanem – világosan és határozottan – a nemzet bűneiről, mulasztásairól, rossz döntéseiről. Ugyanezt a következtetést vonom le az ókori zsidó prófétákra nézve magam is. Az e kötetben összegyűjtött írások az ókori Kelet – a héber – Biblia történeti közege – felől néznek a Biblia szövegeire, kritikus szemlélettel a hagyományra, a jelenből. A Biblia a nemzet bűneit emlegeti. Nem hízeleg a jelenkornak, nem szépíti a történelmet, nem ad felmentést a múlt alapján, nem hárítja a felelősséget sorsra, végzetre, kedvezőtlen körülményekre. A történelem a próféták kezében: szembenézés a jelennel.
Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.
„A haragos arc nagyon természetellenes, s ha sokszor haragszunk, az arcvonások szépsége belepusztul, és végül is visszavonhatatlanul elmúlik. Próbáld ebből levonni a következtetést, hogy a harag az ész ellen hat. Mert, ha a bűn tudata is megszűnik, mi értelme van még az életnek?” Marcus Aurelius
A sztoicizmusnak nevezett ismeretanyagban találjuk minden idők legkitűnőbb és legidőtálóbb bölcsességeit. A klasszikus korok sztoikusai behatóan tanulmányozták a vágyat, félelmet, rangot, az érzelmeket és sok minden mást, ami több ezer éven át gyötörte az emberiséget, illetve gyötri ma is. Két lábbal a földön álló filozófusok voltak, akik tudásukat arra használták, hogy az átlag embernek segítsenek általa megszabadulni a szenvedéstől és illúzióktól. Tanításaik ugyanolyan érdekesek és hasznosak ma is, mint amikor először papírra vetették őket. Korunk legjobb tanácsai, bárkitől származzanak is, többnyire olyan gondolatok, amiket a sztoikusok már évszázadokkal ezelőtt kimondtak, csak tömörebben és találóbban.
Gyönyörű történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó – ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől…
Pékségek, rabszolgaszállások, színházak, villák, thermák és templomok – a pompeji ásatásokon egy egész világ tárul fel előttünk. De vajon mi köze van hozzánk ennek a világnak?
Lauren J. A. Bear a görög mitológia egyik híres történetét újramesélő regényében az olümposzi istenségek bántalmazóak, közönségesek és rosszmájúak, míg a halandók – általában nők – az istenek halálos cselvetéseinek következményeit szenvedik el.
Melissa Lane könyve együtt tárgyalja a történeti gyakorlatokat és a filozófiai reflexiót, hiszen a görög és a római gondolatok azért olyan inspirálóak, mert figyelemre méltóan széles politikai hatalmi gyakorlatot fednek le. Nehéz olyan modern bírálatot találni a politikáról (például a rabszolgaságról, a társadalmi nem kérdéseiről, az elitizmusról, az imperializmusról), amelyet ne fogalmazott volna már meg egy görög vagy római szerző.