Hatalom és költészet - Irodalom a hellenisztikus korban
Adorjáni Zsolt
Hatalom és költészet
Irodalom a hellenisztikus korban
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2023
Oldalszám: 212
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636041922
Nagy Sándor birodalmának romjain, Alsó-Egyiptom területén virágzó kultúra alakult ki a Kr. e. 3. században. A királyság központjában, Alexandriában több költő is alkotott, akiknek a munkássága a város híres könyvtárához, valamint a királyi udvarhoz kötődött.
Hogyan határozta meg ez a sajátosság, ez a hatalmi viszony a korabeli költészet témáit és kifejezésmódját? Milyen szinten kapcsolódnak az egyes alkotások a klasszikus irodalomhoz? Hatottak-e ezek a művek az utókorra, és mennyire tekinthető ez a hagyomány élőnek manapság? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az olvasó jelen könyvből, amelyből egy rég letűnt kultúra köszön rá a ma emberére.
A Kaleidoszkóp Könyvek ismeretterjesztő sorozat kötetei a magyar tudományos kutatás legfrissebb és legizgalmasabb eredményeibe nyújtanak betekintést.
David Fideler
Mint arra magam is rájöttem, a saját halálomon, sőt a hozzám legközelebb állók szintúgy elkerülhetetlen halálán való töprengés egy teljességgel váratlan és erőteljes eredménnyel is járt: mélyebb hálát tudtam érezni minden egyes percért, amit még együtt tölthetünk.”
„Most csak arra tanítalak, hogy ne tartsd magad szerencsétlennek idő előtt, minthogy azok a dolgok, amelyeknek a bekövetkezésétől rettegtél, talán sohasem fognak bekövetkezni, vagy legalábbis egyelőre nem következtek be.” – Seneca
David Fideler – aki főiskolai tanárként az ókori filozófia kutatója – amellett, hogy bemutatja Senecának a barátjához intézett tanácsait, bölcs gondolatait, igyekszik azokat a mai körülményekre alkalmazva még inkább kézzelfoghatóbbá tenni.
Geoffrey Stephen Kirk – John Earle Raven – Malcolm Schofield
Révay József
A napjainkban egyre népszerűbb ókori tárgyú írások között - elsősorban a fiatal olvasók körében - különlegesen nagy szerep jut Révay József népszerű könyveinek. Ezen könyvében Horatius életét és költészetét eleveníti meg. A költő: Horatius, a császár: Augustus, s van a regénynek harmadik főszereplője: Maecenas, akinek nevéből - a regényből megérti az olvasó, miért - a költészet pártfogóját jelentő közszó lett. Róma és környékének ünnepi és hétköznapi élete, béke és háború, közélet, hivatal, okoskodás és versírás - ilyen mozzanatokban elevenedik meg az olvasó előtt a császárkori Róma története, s benne Horatiusnak a költőnek mozgalmas pályája.
Kent R. Weeks
„Kent Weeks története a Királyok Völgye legnagyobb ismert sírjának felfedezéséről és feltárásáról, valamint annak az ősi egyiptomi történelemmel való kapcsolatáról, igazán lenyűgöző alkotás – egy kalandos történet, amely egyszerre magával ragadó és tudományos.” Hugh Downs
Hegedüs Géza
Finály Henrik
Phillip Barlag
A teljhatalom teljesen megront. A háborodott szadisták és tudatlan egoisták egész sora terrorizálta Róma népét oly módokon, hogy az meghökkenti a modern kori értelmet.
Ez a könyv azzal a céllal született, hogy felállítson egy listát, ami vitákat gerjeszthet. Ki volt a legeslegrosszabb? Ám mire eljutunk ehhez a rangsoroláshoz, már te, az olvasó is szakértőjévé válhatsz a témának, és levonhatod a saját következtetéseidet. Ez teszi szórakoztatóvá ezt az egészet. Ám előbb be kell rendeznünk a színpadot ehhez az előadáshoz. A kezdet kezdetén, Róma létrejöttével kell kezdenünk, amikor egy egész város alapult árulásra és gyilkosságra, előre jelezve a későbbi borzalmakat. – Phillip Barlag
Kosztolányi Dezső
A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
mert Agrippina is ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
versszakot.
Arthur Weigall
Pál apostol is áldozata lett. A megpróbáltatást a túlélők az 54-től 68-ig uralkodó Nero császárt tekintették a keresztény vallás első nagy ellenségének.
A közkeletű felfogás szerint a római történelem legvéresebb császára volt, de a valóságban a kép árnyaltabb. Nero művelt ember volt - fiatalon a híres filozófus, Seneca tanította, aki a császár mellett állt később is -, s uralkodása kezdetén számos üdvös intézkedést hozott, megerősítette például a senatus tekintélyét, visszaadta Görögország szabadságát, és békét teremtett a Keleten.
ritka gonosz fúria volt, s azon is csak kuncogtak, hogy erkölcstelen felesége, a kacér boszorkány, Poppaea hasából részegen kirúgta a gyereket.
Költői hajlamait különben jelzi, hogy amikor az életére törő merénylők elől sarokba szorítva öngyilkosságra készült, halála előtt is egy Homérosz-sort idézett. 68-ban halt meg, holttestét sietve elégették, és népszerűségét bizonyítja, hogy halála után megmenekülését hirdetve több ál-Nero is felbukkant, így próbálva a nép kegyeibe férkőzni. (Kalendárium Press)